Ukrajna nyugati támogatóinak fokozniuk kellene az erőfeszítéseket a külföldön befagyasztott orosz vagyon elkobzásában, hogy ezzel is segítsék Kijevet – mondta Rishi Sunak brit miniszterelnök.
Az ukrajnai konfliktus kezdetének kétéves évfordulója alkalmából a Sunday Timesnak írt cikkében Sunak arra figyelmeztetett, hogy Oroszország „továbbra is a legnagyobb fenyegetést jelenti a globális biztonságra”.
„Bátrabban kell csapást mérnünk az orosz hadigazdaságra. Kollektív szankcióink 400 milliárd dollártól fosztották meg Oroszországot a háborús erőfeszítéseikhez – ez elég ahhoz, hogy további négy évig finanszírozzák az inváziót… És bátrabbnak kell lennünk a több százmilliárdos befagyasztott orosz vagyon lefoglalásában” – jelentette ki a miniszterelnök.
Kifejtette, hogy véleménye szerint „az ezen vagyonok által beszedett milliárdos kamatok megcsapolása és Ukrajnának utalása” csak az első lépés lehet ezen pénzeszközök átvételében, és sürgette Kijev nyugati támogatóit, hogy menjenek tovább, és „találjanak törvényes módot arra, hogy maguk is lefoglalják a vagyont és ezeket a pénzeket is Ukrajnába juttassák”.
A Nyugat az ukrajnai konfliktus kezdete óta mintegy 300 milliárd dollárnyi, az orosz központi bankhoz tartozó vagyont fagyasztott be. Az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok a közelmúltban e pénzeszközök teljes ellopását követelte a kijevi kormány finanszírozása érdekében, míg az EU óvatosabb volt, és inkább az Euroclear elszámolóháznál tartott pénzeszközök kamatainak lefoglalására irányuló terv mellett döntött. Számos európai ország figyelmeztetett arra, hogy a pénzeszközök teljes elkobzása rossz fényt vetne a nyugati pénzügyi rendszerre, és aláásná az euróba vetett bizalmat.
Az EU becslések szerint 196,6 milliárd euró (211 milliárd dollár) értékű orosz központi banki tartalékot fagyasztott be, és közel 4,4 milliárd eurónyi hasznot termelt ezekből az alapokból. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a hét elején bejelentette, hogy az e jövedelmek ellopására vonatkozó jogi keret már majdnem készen áll.
A Nyugat emellett több milliárd dollárnyi, szankciókkal sújtott orosz magánszemélyek és vállalatok pénzeszközeit fagyasztotta be.
Ajánló
Moszkva többször is kétségbe vonta a vagyonbefagyasztások jogszerűségét, „tolvajlásnak” minősítette a gyakorlatot, és ellenintézkedésekre figyelmeztetett arra az esetre, ha a Nyugat a pénzeszközöket ellopná.
