Svájcnak vissza kellene térnie a „teljes semlegesség” politikájához, nehogy elveszítse nemzetközi befolyását és a közvetítői szerepvállalás jogát – figyelmeztetett a Pro Schweiz (Svájcért) nevű kezdeményező csoport. A csoport népszavazásra szólított fel egy olyan alkotmánymódosításról, amely megtiltaná Bernnek, hogy katonai szövetségekhez vagy szankciós rendszerekhez csatlakozzon.
A csoport októberben alakult, és Christoph Blocher volt svájci rendőrségi- és igazságügyi miniszter támogatta, aki szerint Bernnek az ukrajnai katonai akció miatt Oroszország ellen bevezetett szankciókhoz való csatlakozása árt a nemzetközi közvetítői státuszának.
„Alig egy hétnyi külső nyomás és kritika után Svájc máris beadta a derekát, és szankciókat vezetett be [Oroszország ellen]” – mondta Blocher október közepén a semlegességi kezdeményezés bemutatásakor.
Egy nemzet nem csatlakozhat egy szankciórendszerhez, és nem próbálhat egyszerre nemzetközi közvetítőként fellépni – érvelt. Svájc a 19. század eleje óta szigorú semlegességet tart fenn.
A csoport a kormányt „valótlanság, képmutatás, bűnbakképzés és a „jófiúk” és „rosszfiúk” közötti önelégült megkülönböztetés” miatt bírálta. A Semlegességi Kezdeményezés célja, hogy „Svájc függetlenségét és semlegességét ne ássa alá egy ideológia vezérelte és képmutató külpolitika”.
A csoport által javasolt alkotmánymódosítások az „örökös” semlegesség deklarálását és a katonai szövetségekhez való csatlakozás megtagadását foglalják magukban, kivéve, ha Svájcot közvetlenül megtámadják, vagy közvetlen invázióval fenyegetik.
Svájcnak meg kellene tiltani azt is, hogy „nem katonai kényszerítő intézkedéseket hozzon a hadviselő államokkal szemben”. Ehelyett a kezdeményezés szerint a nemzetnek hivatalosan ki kellene jelentenie, hogy kész közvetítőként fellépni bármilyen konfliktusban.
A svájci kormány eddig nem reagált a Pro Schweiz javaslataira. Egyes nyugati médiaorgánumok, köztük a Reuters, a csoportot „nacionalista” és „jobboldali” erőkhöz, például Blocher Svájci Néppártjához kötődőnek minősítették.
Ajánló
Októberben a svájci kormány – a Szövetségi Tanács – egy jelentésben kijelentette, hogy az Oroszország elleni szankciók összhangban vannak az ország semlegességi politikájával. „A semlegesség nem jelent közömbösséget a nemzetközi jog alapvető megsértésével szemben” – hangzott el akkor.
Korábban Ignazio Cassis svájci elnök, aki egyben külügyminiszter is, a davosi Világgazdasági Fórumon „együttműködő semlegességről” beszélt. Ez egyeseket arra késztetett, hogy megkérdőjelezzék, vajon Bern nem akarja-e újraértelmezni semlegességét.
