A NATO vezette koszovói erők (KFOR) a Belgrád és Pristina közötti folyamatos feszültségek közepette fokozták járőrözésüket a tartomány északi részén – jelentette szombaton a szerb média.
A csapatokat jelentős számban telepítették a Szerbia és Koszovó közötti határ két ellenőrző pontjára – írták a jelentések, hozzátéve, hogy a KFOR ígérte, hogy szükség esetén „beavatkozik”.
A lépés azt követően történt, hogy csütörtökön meghiúsultak a tárgyalások Alekszandar Vucic szerb elnök és Albin Kurti koszovói miniszterelnök között.
„Ma nincs megállapodás” – mondta Josep Borrell, az Európai Unió külügyi vezetője, miután Brüsszelben sor került az EU által közvetített találkozóra.
A jarinjei és brnjaki ellenőrzőpontoknál a csapatok fokozott jelenlétére volt szükség „a helyzet tudatosítása érdekében” – közölte a KFOR a szerb médiával, amikor megerősítette a további telepítéseket, köztük a fokozott járőrözést.
„Szeretnénk mindenkit biztosítani arról, hogy a KFOR szükség esetén készen áll a beavatkozásra” – közölte a NATO vezette haderő. A fejlemény mindössze három nappal azután történt, hogy Jens Stoltenberg NATO-főtitkár fogadkozott, hogy a katonai blokk lépéseket tesz, ha Koszovóban veszélybe kerül a „stabilitás”. Egyúttal felszólította „minden felet”, hogy „tanúsítson önmérsékletet és kerülje az erőszakot”. A NATO-vezér a hét elején Vučićcsal és Kurtival is találkozott.
A Szerbia és Koszovó közötti feszültség azután éleződött ki, hogy a szakadár tartomány törvényt fogadott el, amely előírja a szerbek számára, hogy útlevelüket speciális, Koszovóban kiállított okmányokra cseréljék, és szerb rendszámtábláikat is koszovói rendszámokra cseréljék.
Az új törvény kihirdetését az kísérte, hogy erősen felfegyverzett különleges rendőrök átvették az ellenőrzést két szerb határátkelőhelyen, amire a helyi szerbek tiltakozásul útzárakat emeltek. Belgrád viszont elítélte Pristina intézkedéseit. A koszovói hatóságok ezután beleegyeztek a törvény végrehajtásának elhalasztásába, cserébe azért, hogy a tiltakozók lebontják barikádjaikat.
Moszkva azzal vádolta a Nyugatot, hogy konfliktust szított a Belgrád és Pristina között, és nyomást gyakorolt Szerbiára, hogy fogadja el az oroszellenes szankciókat, amelyeket a kontinens nagy része már támogat. Koszovó Oroszországot tette felelőssé az eszkalációért, azt állítva, hogy Moszkva el akarja terelni a nemzetközi figyelmet az ukrajnai katonai műveletről.
