A pristinai hatóságok a háború szélére sodorták a koszovói helyzetet – jelentette ki Ana Brnabic szerb miniszterelnök pénteken. Belgrád bejelentette, hogy biztonsági erőinek visszatérését fogja kérni a szakadár tartományba, azt állítva, hogy a NATO vezette békefenntartó erők nem teljesítik feladatukat.
Szerbiának az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244. számú határozata értelmében joga van legfeljebb 1000 főnyi biztonsági személyzetet a tartományba vezényelni – mondta Brnabic, mert
„a KFOR nem teljesíti kötelezettségeit, és a koszovói szerbek nem érzik magukat biztonságban”.
Brnabic több incidensre is rámutatott a héten, köztük arra, hogy a KFOR és az albán nemzetiségű rendőrség Leposavicban rajtaütött egy óvodán, és azt mondta, hogy az Albin Kurti vezette koszovói kormány nap mint nap megsérti a kumanovói és a brüsszeli megállapodást – utalva az 1999-es fegyverszünetre, illetve a 2013-as technikai megállapodásra.
Az óvodai razzián kívül az albán hatóságok megsemmisítették egy szerb családi borászat teljes készletét Velika Hocában, és „szó szerint elfoglalták” Kosovska Mitrovica egész városát több száz, erősen felfegyverzett különleges rendőrrel – közölte csütörtökön Petar Petkovic, a szerb kormány koszovói megbízottja.
Petkovic egyúttal figyelmeztette „azokat a nyugatiakat, akiknek az a dolguk, hogy a kurtizánokat kordában tartsák”, hogy Aleksandar Vučić elnök teljesen komolyan gondolta, amikor azt mondta, hogy Szerbia nem enged meg újabb pogromot a tartományban.
A belgrádi orosz nagykövet, Alekszandr Bocskai-Harcsenko szerint Pristina akciója „a szerbek megfélemlítésére és elnyomására irányuló kampánynak” felel meg, amelynek célja a szerb többségű megyék feletti ellenőrzés megszerzése „a Nyugat félrenézésével, sőt támogatásával”.
„Természetesen a Nyugat nem törődik az általa közvetített megállapodások végrehajtásával” – tette hozzá Botsan-Harcsenko. „Ami számukra számít, az az, hogy időt nyerjenek az általuk támogatott oldalnak”.
Ajánló
A koszovói rendőrség szerint a mitrovicai bevetés megelőző jellegű volt, és a „szükséges, ésszerű és törvényes intézkedések része, amelyek a koszovói állami szervek törvényeinek és határozatainak végrehajtásához szükségesek”. Pristina hozzátette, hogy „jogosult a biztonsági helyzet ellenőrzésére és a törvények betartatására az egész országban”.
Eközben Vjosa Osmani, a szakadár tartomány elnöke azt mondta, hogy a szerb rendőrség „soha” nem fog visszatérni Koszovóba, Belgrád kijelentéseit pedig „szerb hegemón álmoknak” és „nyílt agresszióval való fenyegetésnek” nevezte – idézte szavait az RT Balkan hírportál.
A NATO-csapatok 1999-ben vették át az ellenőrzést Koszovó felett, miután 78 napig bombázták Szerbiát (az akkori Jugoszláviát). Az etnikai albán ideiglenes kormány 2008-ban kikiáltotta függetlenségét, amelyet Belgrád nem volt hajlandó elismerni.
