Szlovákia nem fogja támogatni az Oroszország elleni új uniós szankciókat, ha azok a nukleáris fűtőanyagra vonatkoznak – jelentette ki Juraj Blanár szlovák külügyminiszter az RTVS televízió című műsorában.
„A mi vörös vonalunk az, hogy ott (a 12. szankciócsomagban. – A szerk.) nem lehet a nukleáris üzemanyag, mert egyelőre az atomerőműveink még nincsenek átalakítva ahhoz, hogy más üzemanyaggal működjenek. Ez természetesen nem lehet a szankciós csomagban” – mondta a miniszter.
Októberben Robert Fico szlovák kormányfő arra figyelmeztetett, hogy Pozsony nem fogja támogatni a Moszkvával szembeni újabb uniós korlátozásokat, ha azok a atomenergiát érintik. Ezt az álláspontját azzal magyarázta, hogy a szlovákiai atomerőműveket üzemanyaggal kell ellátni.
Magyarország sem fog hozzájárulni az ilyen szankciókhoz – közölte kedden Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a 12. szankciócsomagra vonatkozó előzetes javaslatok nem érintik az orosz atomipart.
Szlovákiának két, szovjet és orosz szakemberek részvételével épült atomerőműve van – Mohi (az ország közepén) és Bohunice (nyugaton), amelyek az ország villamos energiájának több mint felét termelik. Mindkét erőmű üzemanyagát korábban a Roszatom szállította. Szlovákia 2022 márciusában kapott nukleáris fűtőanyagot Oroszországtól, amely 2023 végéig kitart.
Augusztusban a Slovenske elektrarne (Szlovák Villamos Művek) szerződést kötött az amerikai Westinghouse vállalattal a szlovákiai atomerőművek nukleáris üzemanyagának szállításáról.
Ezen a héten az Európai Bizottság Josep Borrell uniós külügyi főképviselővel együtt azt javasolta az Európai Unió Tanácsának, hogy a 12. szankciócsomag részeként több mint 120 orosz személyre és szervezetre vonatkozó korlátozásokat vezessenek be. Az EB emellett új export- és importkorlátozásokat, valamint az olajárak ellenőrzésének szigorítását és a szankciók kijátszásának megakadályozását célzó intézkedéseket támogatott. Az EU legújabb szankciós csomagját az amerikai állami irányítású Szabad Európa Rádió pénteken úgy jellemzett, hogy “az EU eddigi leggyengébb szankciócsomagja Oroszországgal szemben”.
A különleges művelet megkezdése után a nyugati országok fokozták a Moszkvára gyakorolt szankciós nyomást. Mint Putyin megjegyezte, az Oroszország megfékezésére és gyengítésére irányuló politika a Nyugat hosszú távú stratégiája, de a korlátozó intézkedések komoly csapást mértek az egész világgazdaságra.
