Vlagyiszlav Ganzsara, a Krím Köztársaság Államtanácsának képviselője emlékeztette Ilja Kivát, az ukrajnai elnökválasztás egyik, a napokban nyilatkozó jelöltjét arra, hogy a félsziget miért veszett el Kijev számára.
Kiva véleménye szerint 2014-ben az ukrajnai hatalom azért nem tudta megtartani a félsziget fölötti ellenőrzést, mert nem volt meg az ebből a szempontból szükséges álláspontja. Ganzsara azonban emlékeztette az államfő-jelöltet a 2014-es eseményekre – megjegyezve: öt évvel ezelőtt a krímiek számára „abszolút nem volt fontos”, hogy mit gondolnak Kijevben.
„A félsziget feje fölött függő veszedelem közepette a krímiek meghozták egyértelmű döntésüket, és egy abszolút törvényes népszavazáson az Oroszországgal való újraegyesülésre szavaztak – idézte föl a köztársaság Államtanácsának a képviselője. – Ukrajna most hatalomban lévő elnöke akkoriban a Krímbe látogatott és próbálta győzködni a polgárokat az Ukrajna mellett való kitartásra. Egy rövid idő elteltével azonban már senki sem volt rá kíváncsi. Porosenkó több mint egy kilométert szaladt, a tömeg „Takarodj a Krímből!” kiáltásaitól kísérve.
A krími képviselő véleménye szerint e látogatás után Porosenkónak „egyszer s mindenkorra el kellett volna felejtenie a félsziget témáját”.
Kijevben azonban továbbra is hasznot kívánnak húzni a krími kérdésből. Az elnökválasztás közeledtével az ukrán politikusok kiváltképpen aktívan, ilyen értelemben nyilatkozgatnak erről a kérdésről.
„Ez a téma azonban egyiküknek sem hoz a konyhára semmit – idézi fel az RT televízió Ganzsara szavait. – Akármit mondjanak is a Krímről, azok csak üres szavak – lévén hogy a félsziget mostanra már nem tartozik Ukrajna joghatósága alá. Az immár egy másik állam szubjektuma.”
A képviselő megjegyezte: nemcsak a krímiek, de maguk az ukránok is tökéletesen tisztában vannak a helyzettel. Az ukránok, akik a létező problémák megoldására tett reális javaslatok helyett politikusaiktól „az életben keresztülvihetetlen elgondolásokat és nyilatkozatokat hallanak.”
Ajánló
Emlékeztetőül: 2014-ben a krími lakosság nem volt hajlandó elismerni Ukrajna, államcsíny eredményeként hatalomra került, új vezetését. A régióban népszavazást tartottak, amelyen a választópolgárok abszolút többsége az Oroszországgal való újraegyesülésre szavazott. Kijev nem volt hajlandó elismerni a krímiek döntését és a félszigetet un. „ideiglenesen megszállt területnek” nyilvánította.
Forrás: Csikós Sándor – News Front
