Vlagyimir Putyin orosz elnök és kínai vendége, Hszi Csin-ping több mint egy tucatnyi dokumentumot írt alá a kereskedelemtől és az ipartól kezdve a tudományon át a hadseregig számos területen a fokozott együttműködésről. A két vezető kitért az ukrajnai béke kilátásaira is.
„Ez példa arra, hogy a világhatalmaknak, amelyek az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjai, és akiknek különleges felelősségük van a bolygó stabilitásának és biztonságának fenntartásában, hogyan kellene együttműködniük egymással” – mondta Putyin a Kremlben tartott, többórás, legmagasabb szintű tárgyalásokat követő ünnepi vacsorán.
Köszöntője részeként az orosz elnök a Jijingből („A változások könyve”) idézett, mondván, hogy az orosz és a kínai népnek „közös a lelke”, és közös erővel bármilyen akadályt le tudnak győzni.
A megbeszélések után Putyin újságíróknak nyilatkozva kijelentette, hogy Kína és Oroszország kapcsolatai „a történelem legmagasabb pontján vannak”, és hogy a kereskedelem és a gazdasági együttműködés mindkét kormány számára prioritás.
Gazdaság és kereskedelem
Kína Oroszországgal folytatott kereskedelme 2022-ben rekordot döntött, és 30%-kal nőtt, miközben a Nyugat megpróbált embargót bevezetni Moszkvával szemben. A kétoldalú kereskedelem idén 200 milliárd dollár fölé emelkedik – bár ennek kétharmadát jüanban és rubelben denominálták, mivel mindkét ország eltávolodik a dollártól.
Putyin támogatta a jüan használatát más ázsiai, afrikai és latin-amerikai országokkal folytatott kereskedelmi elszámolásokban.
Hszi és Putyin a kereskedelem mértékének növeléséről, a logisztika és a határokon átnyúló infrastruktúra további fejlesztéséről, a mezőgazdasági együttműködés bővítéséről a két ország élelmezésbiztonságának biztosítása érdekében, valamint az energia, ásványi anyagok, fémek és vegyi termékek cseréje terén folytatott együttműködés javításáról is tárgyaltak.
Kína és Oroszország ígéretet tett arra, hogy bővíti együttműködését a technológia, az információs technológia és a mesterséges intelligencia területén.
„Gazdag tudományos lehetőségeink és termelési kapacitásaink egyesítésével Oroszország és Kína világelsővé válhat az információs technológia, a hálózati biztonság és a mesterséges intelligencia területén” – mondta Putyin újságíróknak.
Új katonai partnerség
Putyin az Oroszország és Kína közötti kapcsolatokat a hidegháború idején kialakult katonai-politikai szövetségektől eltérőnek minősítette, mondván, hogy azok „az államközi együttműködésnek ezt a formáját felülmúlják, és nem konfrontatív jellegűek”.
Moszkva és Peking megállapodott abban, hogy „rendszeresen közös tengeri és légi járőrözést és közös gyakorlatokat tartanak”, minden rendelkezésre álló kétoldalú mechanizmus felhasználásával fejlesztik a katonai együttműködést, és növelik a fegyveres erőik közötti kölcsönös bizalmat.
Ajánló
Az Oroszországgal való kapcsolatok ápolása „olyan stratégiai döntés, amelyet Kína saját alapvető érdekei és a világban uralkodó tendenciák alapján hozott meg” – mondta Hszi a hétfői első találkozó után, kifejtve, hogy a két nemzet közös elkötelezettsége a többpólusú világ kiépítése.
Ukrajna békejavaslata
Az orosz elnök elismerően nyilatkozott a Kína által a múlt hónapban javasolt béketervről, mondván, hogy annak számos eleme „a békés rendezés alapjául szolgálhat, ha Nyugaton és Kijevben készen állnak rá”.
Putyin azonban rámutatott, hogy jelenleg sem Ukrajna, sem nyugati támogatói nem hajlandók a békéről tárgyalni. A Fehér Ház és az amerikai külügyminisztérium képviselői a héten kiálltak bármilyen ukrajnai tűzszünet ellen, ellentmondva saját korábbi állításuknak, miszerint támogatnák Kijevet, bárhogyan is dönt.
„Mi mindig a béke és a párbeszéd hívei vagyunk, és határozottan a történelem jó oldalán állunk” – mondta Hszi.
Számos megállapodást írtak alá
Hszi hétfőn érkezett Moszkvába háromnapos látogatásra. Kedd estig a csúcstalálkozón összesen 14 nyilatkozat, jegyzőkönyv, memorandum és megállapodás született.
Két közös nyilatkozatban Oroszország és Kína vállalta, hogy „elmélyíti az átfogó partnerség és az új korszakba lépő stratégiai kölcsönhatás kapcsolatait”, és 2030-ig fejlesztési tervet készít a gazdasági együttműködés kulcsfontosságú területeire.
A tudományos minisztériumok jegyzőkönyvet írtak alá az „alapvető tudományos kutatások” terén folytatott együttműködés megerősítéséről, míg egy másik jegyzőkönyv a jövőbeni rendszeres elnöki találkozók mechanizmusát hozta létre.
A moszkvai és a pekingi kormány megállapodott a közös televíziós műsorok készítésében való együttműködésről: a VGTRK orosz közszolgálati műsorszolgáltató és a China Media Group együttműködési megállapodást írt alá. A TASZSZ és a Hszinhua állami hírügynökségek szintén megállapodtak az információcseréről.
Hat további egyetértési megállapodás érintette a kereskedelmet, az erdészetet, a mezőgazdaságot, a fogyasztóvédelmet és az infrastruktúrát Oroszország távol-keleti részén. A Roszatom és a kínai atomenergia-ügynökség megállapodott „egy átfogó hosszú távú együttműködési programról a gyorsneutronos reaktorok és a nukleáris üzemanyagciklus lezárása terén”.
Hszi utazása előtt ő és Putyin véleménycikkeket jelentetett meg országaik kiemelt újságjaiban. A kínai elnök meghívta Putyint, hogy még az idén látogasson el Pekingbe, a harmadik Övezet és Út Nemzetközi Együttműködési Fórumra.
