Vlagyimir Putyin orosz elnök vasárnap bejelentette, hogy Oroszország felfüggesztette részvételét a szárazföldön állomásoztatott közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról szóló (INF) szerződésben, valamint elrendelte a Kalibr manőverező repülőgépek szárazföldi változatának és a szárazföldi indítású, közepes hatótávolságú hiperszonikus rakétának a kifejlesztését.
„Tükörválaszt fogunk adni. Amerikai partnereink bejelentették, hogy felfüggesztik részvételüket a szerződésben, és mi is felfüggesztjük azt” – jelentette ki Putyin a Szergej Sojgu védelmi és Szergej Lavrov külügyminiszterrel megtartott tanácskozásán.
Az elnök utasítást adott arra, hogy az orosz fél szüntesse be tárgyalási kísérleteit az INF-szerződéssel kapcsolatban. A közepes és rövid hatótávolságú rakéták korlátozásának ügyében javaslataik „az asztalon maradnak, az ajtó nyitva áll a tárgyalás előtt. Mindezzel együtt arra kérem mindkét tárcát, hogy ne kezdeményezzen tárgyalásokat ezzel a problémával kapcsolatban” – mondta.
„Megvárjuk, amíg partnereink megérnek arra, hogy egyenjogú, tartalmas párbeszédet folytassanak velünk ebben a számunkra, a partnereink és az egész világ számára is nagyon fontos témában” – tette hozzá.
Putyin kijelentette: Moszkva évek óta tárgyalásokat szorgalmaz a leszerelés minden aspektusával kapcsolatban, de partnerei nem támogatják kezdeményezéseit, hanem ürügyeket keresnek a nemzetközi biztonság meglévő rendszerének lebontására.
Oroszország az INF-szerződésben való részvételének felfüggesztése után új fegyverzeteket fog kifejleszteni – közölte -, mindezt anélkül, hogy növelné katonai költségvetését és bekapcsolódna a fegyverkezési versenybe.
Putyin jóváhagyta Sojgu védelmi miniszter kezdeményezését, hogy az orosz haderő kezdje meg a Kalibr típusú, tengeri indítású manőverező repülőgépek szárazföldi változatának és egy szárazföldi indítású, közepes hatótávolságú, hiperszonikus rakétának a kifejlesztését.
Közölte, hogy Oroszország nem telepít közepes és rövid hatótávolságú rakétákat Európába és a világ más régióiba sem, amíg az Egyesült Államok nem tesz így.
Sojgu ismételten az INF-szerződés megsértésével vádolta meg az Egyesült Államokat.
Mike Pompeo amerikai külügyminiszter pénteken jelentette be, hogy az Egyesült Államok megkezdi kivonulását az INF-egyezményből, és szombattól felfüggeszti a szerződésből eredő kötelezettségvállalásait.
Donald Trump elnök pedig úgy fogalmazott, hogy a kivonulás hat hónapon belül befejeződik, hacsak Oroszország nem tér vissza a szerződés teljesítéséhez.
Az INF-szerződés, amelyet 1987. december 8-án Washingtonban írt alá Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov szovjet államfő, a kommunista párt főtitkára, 1988. június 1-jén lépett hatályba. A paktum a szárazföldi indítású, hagyományos és nukleáris robbanótöltetekkel felszerelt közepes (500-5500 kilométeres) hatótávolságú ballisztikus rakéták és manőverező robotrepülőgépek megsemmisítéséről rendelkezett. Az egyezmény, amely mérföldkő volt a hidegháború lezárásában, megtiltotta ilyen eszközök gyártását, birtoklását és tesztelését.
Az Egyesült Államok 2014 óta állítja, hogy Oroszország a 9M729 típusú manőverező robotrepülőgép tesztelésével – amely az Iszkander-M rakétarendszer és a tengeri indítású Kalibr manőverező robotrepülőgép továbbfejlesztett elemeit tartalmazza – megsérti az INF-szerződést, mert a fegyver hatótávolsága meghaladja az 500 kilométert.
Ajánló
Moszkva ezt tagadja, és azzal vádolja Washingtont, hogy a Lengyelországba és Romániába, valamint a Távol-Keletre telepített vagy telepítendő ballisztikusrakéta-elhárító rendszerének kilövőállásai Tomahawk típusú manőverező robotrepülőgépek indítására is alkalmasak, ami ellentétes a megállapodással. Az orosz fél azt is mondja, hogy az amerikai csapásmérő drónokra és a ballisztikusrakéta-elhárítási gyakorlatok célpontjául kifejlesztett rakétákra szintén vonatkoznak a szerződésben foglalt korlátozások. MTI
