Condoleezza Rice volt amerikai külügyminiszter és Robert Gates volt védelmi miniszter elismerte, hogy Ukrajna gazdasága és hadserege szinte teljesen a nyugati segélyektől függ, és hacsak nem történik drámai fordulat, a győzelem esélye egyre csökken.
Ukrajna „gazdasága romokban hever” – írta a volt diplomata és a Pentagon volt vezetője a Washington Post szombati számában.
Az ország „katonai képessége és gazdasága most már szinte teljes mértékben a Nyugatról érkező mentőövektől függ” – folytatták, azzal érvelve, hogy amennyiben Ukrajna a közeljövőben nem tud sikeres offenzívát indítani, Volodimir Zelenszkij elnökre a Nyugat nyomást fog gyakorolni, hogy tárgyaljon tűzszünetről Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – amit az ukrán vezető többször is elutasított.
A frontvonal ősz óta viszonylag mozdulatlan, az orosz erők azonban heves harcok során földbe döngölték ukrán ellenfeleiket Bahmut/Artyomovszk közelében, ahol egy amerikai zsoldosparancsnok nemrégiben elismerte, hogy Ukrajna „rendkívül magas veszteségeket” szenved el ebben a szektorban, Ukrajna kanadai nagykövete, Vadim Prisztajko pedig „hatalmasnak” és „megemészthetetlennek” nevezte az ukrán oldalon elszenvedett veszteségeket.
Kijev nyilvánosan kijelentette, hogy tavasszal nagyszabású offenzívát tervez, de Rice és Gates azt írta, hogy Ukrajnának „hetei, nem hónapjai” lehetnek a harcban.
Ennek érdekében azt szorgalmazták, hogy több és nehezebb fegyvert küldjenek az országnak. Bár az Egyesült Államok február óta már több mint 110 milliárd dollár katonai és gazdasági segélyt folyósított Ukrajnának, azt mondták, Washington nem fog nehéz harckocsikat küldeni.
Ehelyett Németországnak „és más szövetségeseknek” kellene betölteniük ezt a szükségletet – érveltek.
A Biden-kormányzat pénteken jelentette be, hogy egy 3 milliárd dolláros fegyvercsomag részeként 50 Bradley gyalogsági harcjárművet – az eddig Kijevnek küldött legmodernebb páncélosokat – ad Ukrajnának. Franciaország is ígért néhány kerekes „könnyű harckocsit”, Németország pedig 40 Marder gyalogsági harcjárművet.
Mindazonáltal Kijev azt mondja, hogy többre van szüksége. A múlt hónapban a The Economistnak adott interjújában Valerij Zaluzsnij ukrán tábornok azt mondta, hogy további 300 harckocsira, akár 700 gyalogsági harcjárműre és 500 hauborkára lenne szüksége a támadó hadműveletek végrehajtásához. Ez több, mint amennyi ilyen jármű a teljes brit vagy német állományban van.
Oroszország eközben többször is hangsúlyozta, hogy Ukrajna fegyverekkel való „pumpálása” végső soron semmilyen hatással nem lesz a konfliktus kimenetelére, és csak az ellenségeskedések elhúzódását és további vérontást eredményez.
