USA: az oroszok nem akartak csatlakozni a NATO-hoz

Oroszország az 1990-es években „eldöntötte”, hogy nem akar csatlakozni a NATO-hoz, annak ellenére, hogy „beszéltek róla” – mondta Antony Blinken amerikai külügyminiszter csütörtökön Stephen Colbert televíziós műsorában. Orosz tisztviselők, köztük Vlagyimir Putyin elnök, azt állították, hogy nemzetük csatlakozási kísérletét a Nyugat akadályozta meg.

Blinken a The Late Show-ban jelent meg, hogy beszéljen az Egyesült Államok Oroszország-politikájáról és arról, hogy Washington szerint Putyin miért dolgozott saját deklarált céljai ellen azzal, hogy megtámadta Ukrajnát.

„Meg akarta akadályozni, hogy a NATO nagyobb legyen Ukrajnával. Most pedig Finnországgal és Svédországgal” – mondta az amerikai tisztviselő, utalva arra a tagsági kérelemre, amelyet a két északi ország a héten küldött a NATO-nak.

Colbert idézte Ferenc pápa véleményét, miszerint a NATO európai terjeszkedése részben felelős az ukrajnai válságért, de a tárcavezető szerint ez nem így van.

„A NATO egy védekező szövetség” – biztosította. „Nincs agresszív szándéka Oroszországgal szemben. Soha nem támadta meg Oroszországot, nem is fogja megtámadni. Nem áll szándékában megtámadni Oroszországot”.

A műsorvezető ezután azt az általa „őrült ötletnek” nevezett javaslatot tette, hogy ezután Oroszországnak is be kellene lépnie a NATO-ba. Erre Blinken azt mondta, hogy „az 1990-es években az emberek valóban beszéltek erről”.

„Nos, az oroszok úgy döntöttek, hogy nem ezt akarják” – tette hozzá, miközben a közönség nevetett.

Ugyanezt az állítást, miszerint Oroszországnak lehetősége lett volna NATO-taggá válni, de ezt elutasította, több amerikai tisztségviselő is hangoztatta, köztük Bill Clinton volt elnök, aki a múlt hónapban írt egy Oroszországot bíráló véleménycikket, amelyben megemlítette a kérdést, de vitatta a Putyinnal folytatott eszmecserékről szóló beszámolókat.

Februárban Vlagyimir Putyin felidézte, hogy Clinton 2000-es moszkvai látogatása során megkérdezte vendégétől, hogyan reagálna az Egyesült Államok, ha Oroszország kérné a szövetségi tagságot. „A kérdésemre adott reakció nagyon visszafogott volt” – mondta.

„Igen, a NATO Oroszország tiltakozása ellenére bővült, de a bővítés többről szólt, mint az Egyesült Államok és Oroszország viszonya” – írta válaszában a volt amerikai elnök.

Hozzátette, hogy „[az USA] nyitva hagyta az ajtót Oroszország esetleges NATO-tagsága előtt”.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője határozottabban kommentálta Clinton cikkét.

„Biztosan tudom, hogy az amerikai fél többször beszélt az ilyen tagság lehetetlenségéről. De facto azt mondták, hogy az ajtók, éppen ellenkezőleg, zárva vannak, mert ez alapvetően lehetetlen” – mondta a Kreml szóvivője.

Oroszország többször is számon kérte a NATO-t, mondván, hogy az orosz határ felé történő terjeszkedése kritikus veszélyt jelent az orosz nemzetbiztonságra. Az Ukrajna elleni támadást megelőző feszültségek felerősödése során Moszkva utolsó kísérletet tett arra, hogy jogilag kötelező erejű garanciákat szerezzen arra, hogy Ukrajna nem csatlakozik a szövetséghez, de azt a választ kapta, hogy nem adnak ilyen garanciákat.

Az Egyesült Államok azt állította, hogy a NATO számára elengedhetetlen a nyitott ajtók politikája, noha az alapító dokumentum nem tartalmaz ilyen rendelkezést, és éppen ellenkezőleg, bármelyik tag számára lehetővé teszi, hogy megakadályozza az új tagok csatlakozását. Ez a politika egyébként új aktualitást kapott, miután Törökország azzal fenyegetőzött, hogy megvétózza Finnország és Svédország csatlakozási kérelmét.