Oroszországnak nem provokációnak kell tekintenie a Kelet-Európába vezényelt további NATO-csapatokat, hanem az ukrajnai „agressziójára” adott legitim válasznak, amelyet a „tisztán védekező szövetség” ad – mondta újságíróknak John Kirby, az amerikai nemzetbiztonsági tanács szóvivője.
Kirbyt a Bloomberg kérte, hogy kommentálja Joe Biden amerikai elnök szerdai bejelentését, miszerint további csapatokat küldenek Lengyelországba, Romániába és a balti államokba, valamint további amerikai repülőgépeket és hajókat állomásoztatnak máshol a kontinensen.
„Nincs ok arra, hogy [Vlagyimir] Putyin [orosz elnöknek] provokációnak tekintse a NATO keleti szárnyán történő bármilyen erőviszony-változtatást. A NATO egy védekező szövetség, az lesz, és mindig is az volt” – mondta Kirby.
„Azért kell ezt tennünk, mert Putyin úr destabilizáló hatással volt a kontinensre. Putyin úr úgy döntött, hogy megszáll egy szuverén, szomszédos államot. Putyin úr az agresszor” – tette hozzá Kirby.
A nyugalmazott amerikai haditengerészeti admirális, aki a múlt hónapban hagyta ott a Pentagon szóvivői posztját, hogy a Fehér Házba költözzön, azt is kifejtette, hogy bár a NATO azt akarja, hogy az ukrajnai konfliktus véget érjen, Volodimir Zelenszkij ukrán elnökön múlik, „mikor és hol [és] milyen körülmények között kezdődhetnek egyáltalán a tárgyalások”.
Eközben a NATO vezetői feltétel nélküli támogatást biztosítanak Zelenszkijnek a harchoz, nem pedig a tárgyalásokhoz.
„Világossá tesszük, hogy ezt a háborút csak a harctéren lehet megnyerni” – mondta szerdán Alexander De Croo belga miniszterelnök.
Moszkva gúnyolódott a NATO azon állításán, hogy pusztán védelmi szövetségről van szó, rámutatva az elmúlt két évtizedben elért eredményeire, a Jugoszlávia elleni 1999-es háborútól kezdve a 2011-es líbiai rendszerváltáson át Szíria bombázásáig az elmúlt években.
„A szuverén államok elleni agressziójuk igazolására tett hiábavaló kísérleteikben a kollektív Nyugat olyan egzotikus fogalmakkal kellett előálljon, mint a „humanitárius beavatkozás”, a „terror elleni háború”, a „megelőző csapások”” – mondta Vaszilij Nebenzja, Oroszország állandó ENSZ-képviselője az ENSZ Biztonsági Tanácsának a hónap elején.
Ajánló
Oroszország február 24-én küldött csapatokat Ukrajnába, arra hivatkozva, hogy Kijev nem hajtotta végre a minszki megállapodásokat, amelyek célja, hogy Donyeck és Luganszk régióknak különleges státuszt biztosítson az ukrán államon belül. A Németország és Franciaország közvetítésével létrejött jegyzőkönyveket először 2014-ben írták alá. Petro Porosenko volt ukrán elnök azóta elismerte, hogy Kijev fő célja az volt, hogy a tűzszünetet kihasználva időt nyerjen és „nehéz fegyveres erőket hozzon létre”.
2022 februárjában a Kreml független államként ismerte el a Donbassz köztársaságokat, és követelte, hogy Ukrajna hivatalosan is nyilvánítsa magát semleges országnak, amely soha nem csatlakozik semmilyen nyugati katonai szövetséghez. Kijev ragaszkodik ahhoz, hogy az orosz offenzíva teljesen indokolatlan volt.
