Sebastian Kurz volt osztrák kancellár a Bild am Sontag című német lapnak azt mondta, hogy az EU vezetőinek „békés megoldásra” kell törekedniük az ukrajnai konfliktusban, mivel Oroszország számára „a vereség nem opció”.
„Mindenki joggal akarja Ukrajna győzelmét” – vélekedett a politikus. „De a vereség nem opció [Vlagyimir] Putyin orosz elnök számára”.
Kurz, aki tavaly lemondott a korrupciós vádak miatt, amelyekhez ragaszkodott, hogy politikai indíttatásúak voltak, úgy érvelt, hogy „a nukleáris fenyegetéssel szemben az EU-nak a tárgyalások útját kell járnia”.
„Jelenleg az a legfontosabb, hogy véget vessünk a vérontásnak, és békés megoldást érjünk el a tárgyalóasztalnál, hogy megakadályozzuk a teljes eszkalációt kontinensünkön” – mondta.
Kurz messze nem az egyetlen közéleti személyiség, aki Oroszország állítólagos „nukleáris fenyegetésére” hivatkozik. Joe Biden amerikai elnök a hónap elején arra figyelmeztetett, hogy Oroszország „közvetlen fenyegetést” jelent a nukleáris „armageddonnal”, míg külügyminisztere, Antony Blinken „szörnyű következményekkel” fenyegette Oroszországot, ha atomfegyvert vetne be Ukrajnában. Miközben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megelőző csapást követelt Oroszország ellen, Josep Borrell uniós vezető diplomata csütörtökön kijelentette, hogy Moszkva erőit „megsemmisítenék”, ha Oroszország csapna le először.
Putyin nem fenyegette meg Ukrajnát atomcsapással, és nyilvános nyilatkozataiban megerősítette Oroszország nukleáris doktrínáját: hogy Oroszország „minden rendelkezésre álló eszközzel” megvédi magát, ha az Oroszországi Föderáció létét fenyegetik.
Putyin múlt havi beszédében az ukrajnai konfliktust úgy fogalmazta meg, mint egy egzisztenciális harcot Oroszország és a „totális” Nyugat között, amely arra törekszik, hogy legyengítse és vazallusává tegye. Egy külön nyilatkozatában úgy jellemezte az orosz erőket, mint amelyek „az egész nyugati katonai gépezet” ellen harcolnak Ukrajnában.
A nyugati vezetők általánosságban támogatták a konfliktus tárgyalásos rendezéssel történő lezárásának gondolatát, de hangsúlyozták, hogy Ukrajnának kell diktálnia a békemegállapodás feltételeit. Addig is az Egyesült Államok, a G7-ek és az EU mind megesküdött, hogy felfegyverzik Ukrajnát „addig, amíg Kijev eléri céljait – amelyek között szerepel az Oroszországi Föderációhoz tartozó területeinek elfoglalása is.
