Az amerikai kormány tisztviselői készek segíteni Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kimenekítését Kijevből, és tárgyalásokat folytatnak olyan biztonságos helyekről, ahonnan képviselhetné az ukrán kormányt – jelentette pénteken a Washington Post.
Az újság szerint, amely egy „magas rangú amerikai tisztviselőre” hivatkozott, az amerikai kormány képviselői „az elmúlt napokban számos biztonsági kérdésről beszéltek Zelenszkijjel, köztük arról, hogy az elnök milyen biztonságos helyeken helyezkedhetne el, hogy biztosítsa az ukrán kormány működését”.
A képviselőház hírszerzési bizottságának elnöke, Adam Schiff képviselő (D-CA) hasonlóan nyilatkozott, azt állítva, hogy az amerikai kormány igyekezett „tudatosítani” Zelenszkijben „a személyét fenyegető veszélyről”, és arról, hogy „kész bármilyen módon segíteni neki”.
Egy meg nem nevezett ukrán tisztviselő azt is elmondta a Washington Postnak, hogy Zelenszkij saját biztonsági csapata felkészült és készenlétben állt arra, hogy biztonságos helyre evakuálja őt, azonban Zelenszkij nem volt hajlandó elhagyni Ukrajna fővárosát, mivel az Oroszországgal fennálló konfliktus folytatódik.
Pénteken, miután a Fehér Ház közölte, hogy „azon dolgozik”, hogy Zelenszkijt „különféle támogatással” lássa el, az ukrán elnök közzétett egy videót, amelyen ő és támogatói Kijev utcáin láthatóak.
„Mindannyian itt vagyunk, a katonáink itt vannak… megvédjük a függetlenségünket” – mondta, látszólag megerősítve, hogy nem fogja elhagyni a várost.
Szombaton robbanásokról érkeztek jelentések Kijev északnyugati részéről, miközben Oroszország „különleges hadművelete” a harmadik napjához érkezett.
A konfliktus azután tört ki, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök katonai akciót jelentett be, amelynek célja Ukrajna „demilitarizálása” és „nácimentesítése”. Moszkva szerint az offenzíva szükséges intézkedés a Donbasszban található Luganszki és Donyecki Népköztársaságok védelmében, amelyek a héten hivatalosan orosz katonai segítséget kértek az ukrán agresszió ellen.
Ajánló
Kijev tagadta, hogy a szakadár köztársaságok erőszakos visszaszerzését tervezné, és „provokálat” támadással vádolta Moszkvát. A Nyugat, köztük az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, az EU és a NATO mind elítélte az orosz katonai akciót, és szankciókkal sújtotta az ország gazdaságát, valamint magas rangú közéleti személyiségeket és tisztviselőket. Az orosz elnök és külügyminisztere, Szergej Lavrov személyesen is célkeresztbe került az EU, az USA és Kanada által bejelentett szankciók legújabb hullámában.
