Az Északi Áramlat-1 orosz gázvezeték működésének felfüggesztése a legrosszabb forgatókönyvet indította el az európai országok számára. Ezt a The Wall Street Journal (WSJ) című amerikai lap szerzői állapították meg.
Közölték, hogy az Északi Áramlat-1 leállításának bejelentése után a földgáz és a villamos energia ára először harmadával, majd több mint tíz százalékkal emelkedett. Ez az euró árfolyamának 20 éves rekordszintű zuhanásához vezetett. A részvények Németországban, Olaszországban, Franciaországban és más piacokon is estek.
Az európai nemzetek igyekeznek enyhíteni az Oroszországból érkező gázszállítások felfüggesztése okozta energiaügyi csapást. Németország meghosszabbította két olyan atomerőmű működését, amelyeket korábban le kellett volna állítani, és 65 milliárd eurót különített el a veszélyeztetett háztartások és vállalkozások támogatására. Franciaország közölte, hogy lehetővé teszi, hogy Németországba gázt exportáljon, cserébe a villamos energia szállításáért.
„A fő cél az, hogy megfékezzük a villamosenergia-piacokon tapasztalható vad mozgásokat, amelyek bezárására kényszerítik az európai vállalkozásokat. A lehetőségek között szerepelnek olyan intézkedések, amelyek átmenetileg korlátozzák az import gáz árát, beleértve a villamosenergia-termelésre használt gáz importját is, valamint az alacsony működési költségű megújuló, nukleáris és vízenergia-termelő vállalatok által termelt bevételek korlátozását. A bizonyos szintet meghaladó bevételeket elvonják és újraosztják a fogyasztók között” – írta a WSJ a szerkesztők rendelkezésére álló dokumentumokra hivatkozva.
Az újságírók ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy Brüsszel tisztában van azzal, hogy az orosz szénhidrogénekre vonatkozó „árplafon” bevezetésének korábban bejelentett tervei megszakíthatnak minden energetikai kapcsolatot Oroszországgal.
„Az egyik megközelítés, amelyet az EU végrehajtó testülete a jelek szerint komolyan fontolgat, az orosz gáz importjára vonatkozó árplafon bevezetése. Egy, az ötletet felvázoló, a magazin által látott dokumentumtervezet elismeri, hogy egy ilyen felső határérték azt eredményezheti, hogy Oroszország teljesen leállítja a gázszállításokat az unióba” – jegyzik meg a szerzők.
A G7-ek pénzügyminiszterei szeptember 2-án megerősítették az orosz olajra vonatkozó „árplafon” bevezetésének tervét, és felszólították „valamennyi országot”, hogy csatlakozzon a kezdeményezéshez.
Korábban Paolo Gentiloni, az Európai Bizottság gazdasági biztosa azt mondta, hogy az Európai Bizottság célja az árkorlátozás végrehajtása 2022. december 5-ig a nyersolajra és 2023. február 5-ig az Oroszországból származó olajtermékekre.
Alekszandr Novak miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta, hogy az Oroszországból származó kőolajra vonatkozó árplafon ötlete teljes abszurditás, és hogy Moszkva nem fog kőolajat és kőolajtermékeket szállítani azoknak az országoknak, amelyek ezt támogatnák. Hozzátette, hogy az orosz olajra vonatkozó árkorlátozás tönkretenné a piacot, miközben más termelők sem reagálnak pozitívan egy ilyen kezdeményezésre.
