Peking és Havanna tárgyalásokat folytat egy katonai kiképző létesítmény létrehozásáról Kubában – jelentette kedden a Wall Street Journal névtelenséget kérő jelenlegi és volt amerikai tisztviselőkre hivatkozva.
A Kuba északi partjainál lévő bázisról folytatott tárgyalások „előrehaladott állapotban vannak, de még nem zárultak le” – állította a lap a tisztviselők által „meggyőzőnek, de töredékesnek” nevezett, szigorúan titkos amerikai hírszerzési jelentések alapján.
Egy jelenlegi és egy korábbi tisztviselő szerint a létesítmény a „141-es projekt” része lenne, amely egy kínai katonai kezdeményezés, amelynek célja bázisok és logisztikai támogatás létrehozása szerte a világon. Ha ez igaz, akkor ez „lehetőséget biztosíthat Kínának arra, hogy csapatokat helyezzen el tartósan a szigeten”, és kiterjesztheti az USA elleni hírszerzési tevékenységet – mondták.
A Journal jelentése nem sokkal azután született, hogy Antony Blinken amerikai külügyminiszter Kínába látogatott, hogy „megállítsa a Washington és Peking közötti kapcsolatok lefelé tartó spirálját”. Még Hszi Csin-ping kínai elnök is fogadta őt.
Ugyanez a lap a hónap elején egy „kínai kémbázis” létezéséről írt Kubában. Miután először „pontatlanként” tagadta a jelentést, a Fehér Ház nyilvánosságra hozta azokat a hírszerzési jelentéseket, amelyek szerint legalább 2019 óta négy kínai hírszerző létesítmény van Kubában.
Kuba „teljesen hazugnak és megalapozatlannak” nevezte az eredeti WSJ-jelentést, míg a kínai külügyminisztérium június 9-én azt mondta, hogy az USA „szakértője az árnyékokat kergeti” más országokban és az ügyeikbe való beavatkozásnak minősítette a jelentést. Peking azt is megjegyezte, hogy Washington több mint 60 éve blokád alatt tartja Havannát, és saját katonai bázist tart fenn a Guantanamo-öbölben.
A Fehér Ház nem kívánta kommentálni a WSJ új jelentését. A meg nem nevezett tisztviselők szerint Joe Biden elnök kormánya felvette a kapcsolatot Kubával, hogy blokkolja a megállapodást, arra hivatkozva, hogy „véleménye szerint Kubának aggályai lehetnek a szuverenitás átengedésével kapcsolatban”.
Más tisztségviselők azt találgatták, hogy Kína lépése ellenlépés lehet arra, hogy az USA az év elején több mint 100 katonát küldött Tajvanra, a helyi hadsereg kiképzésére. A Journal megjegyezte, hogy Tajvan nagyjából olyan távolságra van a kínai szárazföldtől, mint Kuba az Egyesült Államoktól. Az amerikai lap elfelejtette megjegyezni, hogy az Egyesült Államok az „Egy Kína” politika keretében a szigetet a kínai állam részeként ismeri el, míg Kuba 1902 óta független állam.
