Az EU elárulta Szerbiát azzal, hogy Koszovó csatlakozását helyezi kilátásba – jelentette ki Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője.
Az unió és a nyugat-balkáni államok között a hónap elején tartott csúcstalálkozót követően kiéleződött a feszültség Szerbia és Koszovó között – írta vasárnapi Telegram-bejegyzésében, utalva arra, hogy Brüsszel fellépése szerepet játszhatott a helyzet súlyosbodásában.
Az albán fővárosban, Tiranában december 6-án tartott csúcstalálkozón Brüsszel kijelentette, hogy mind Szerbiának, mind a szakadár Koszovónak „európai perspektívája” van. Egy héttel később a koszovói hatóságok letartóztattak egy szerb etnikumú volt rendőrtisztet, ami tiltakozásokat váltott ki a koszovói szerbek körében.
Miközben a koszovói városok utcáin még mindig nagy volt a feszültség, Albin Kurti miniszterelnök hivatalosan is kérte az uniós tagságot – jegyezte meg Zaharova, hozzátéve, hogy „politikai folyamat indult el”.
Állítólag a NATO-csatlakozás hasonló kilátása késztette a korábbi grúz elnököt, Mihail Szaakasvilit arra, hogy 2008-ban megtámadja Abháziát és Dél-Oszétiát, valamint az ott állomásozó orosz békefenntartókat – mondta Zaharova, aki ezt „ihletett büntetlenségi mechanizmusnak” nevezte a Nyugat részéről.
„Az EU egyrészt „fényes jövőbe” vezeti Belgrádot, másrészt szerbellenes provokációkat követ el” – állította az orosz külügyminisztérium szóvivője. „Ez eleve árulás” – tette hozzá, és Brüsszel és Belgrád viszonyát „házasságtöréssel kezdődő házassághoz” hasonlította.
A NATO 1999-ben, az ország bombázását követően foglalta el Koszovót Szerbiától. Az EU és az Egyesült Államok továbbra is támogatja a szakadár régió függetlenségét, amelyet Koszovó 2008-ban egyoldalúan kikiáltott. Szerbia továbbra is saját területének részeként tekint a régióra.
A Belgrád és Pristina közötti legutóbbi patthelyzet azt követően alakult ki, hogy albán etnikumú rendőröket vezényeltek a szerb többségű területekre. Ezt egy volt rendőr letartóztatása követte, akit azzal vádoltak, hogy megtámadott egy albán etnikumú járőrt. Az eszkalációra alig néhány héttel azután került sor, hogy az EU meggyőzte Pristinát, hogy álljon el a szerb rendszámtáblák betiltásának tervétől.
Belgrád azzal vádolta a Nyugatot, hogy figyelmen kívül hagyja a koszovói szerbek sérelmeit, és csak akkor veszi észre őket, „amikor a barikádokon vannak”, ugyanakkor felszólította a koszovói szerbeket, hogy maradjanak békések, és ne provokáljanak. A jelenlegi koszovói kormány ragaszkodik ahhoz, hogy csak Belgráddal tárgyalhat a teljes elismerésről, amit Szerbia továbbra is elutasít.
