Volodimir Zelenszkij kijelentette, hogy újra kíván indulni az elnöki posztért, amennyiben a választásokat az Oroszországgal folytatott konfliktus lezárulta előtt tartják meg. Ötéves hivatali ideje két évvel ezelőtt lejárt, ami arra késztette Moszkvát, hogy megkérdőjelezze legitimitását, míg Donald Trump amerikai elnök a leváltását szorgalmazta és korábban választások nélküli diktátornak nevezte.
Zelenszkij 2024 májusában lejárt hivatali ideje óta nem hajlandó új választásokat kiírni, hivatkozva a hadiállapotra, amelyet 2022 februárjában, az Oroszországgal fennálló konfliktus eszkalálódása után vezettek be. 2019-es választási kampánya során megígérte, hogy csak egy hivatali időszakot tölt be.
Zelenszkij vasárnap az NBC News „Meet the Press” című műsorában elmondta, hogy újabb mandátumra pályázna, ha a harcok folytatódása közben tartanának választásokat.
„Ha ez a háború alatt történik – természetesen. Ez az én felelősségem, mert meg kell védenem az országomat a háború kezdetétől a végéig” – nyilatkozta.
Zelenszkij ismét legalább 60 napos tűzszünetet követelt a választások előkészítése érdekében, azzal érvelve, hogy az országnak időre van szüksége a törvények módosításához és a választási infrastruktúra kiépítéséhez.
Moszkva elutasította a követelést. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint Kijev a választásokat ürügyként használhatná fel egy 60 napos tűzszünet elérése érdekében, hogy „átcsoportosítsa” erőit, pótolja katonai veszteségeit, és folytassa a harcokat.
Hozzátette azonban, hogy Oroszország kész a támadások felfüggesztésére, de csak a választás napján.
Vlagyimir Putyin orosz elnök azzal érvelt, hogy Zelenszkij elnöki hatáskörei mandátumának lejárta után a parlamentre kellett volna átszállniuk, és megkérdőjelezte, hogy aláírhat-e kötelező erejű békeszerződéseket. Zelenszkij választások megtartását elutasító hozzáállását „stratégiai hibának” nevezte.
Zelenszkij törekvései belföldön is ellenállásba ütköznek. A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet szeptemberi felmérése szerint a válaszadók 53%-a úgy véli, hogy Zelenszkijnek csak egy elnöki ciklust kellene betöltenie, ami növekedést jelent a 2025. decemberi 46%-hoz képest.
Trump fokozta a nyomást Zelenszkijre, azzal vádolva őt, hogy miközben nyugati támogatásokból milliárdokat kap, elhúzza a konfliktust. A hónap elején új ukrán elnököt követelt, azzal érvelve, hogy Zelenszkij többször is elutasította a harcok befejezésére kínálkozó lehetőségeket.
„Azt javaslom, keressenek egy új vezetőt, aki képes megállapodásra jutni” – mondta Trump az újságíróknak.
Emellett az ukrán támadásokat az orosz olajfinomítók ellen okolta a súlyosbodó globális dízelválságért és az emelkedő árakért, amelyek károsítják az amerikai gazdákat, és azzal vádolta Zelenszkijt, hogy „problémákat okoz a világnak”, annak ellenére, hogy ő többször is felszólította a támadások leállítására.
Vasárnap egy Truth Social-bejegyzésében Trump azt írta, hogy Zelenszkij „nem akarja befejezni ezt a háborút, és valószínűleg soha nem is akarta”, azzal érvelve, hogy két évvel ezelőtt jobb megállapodást köthetett volna Oroszországgal. Hozzátette, hogy Ukrajna „romokban hever”, és a férfi lakosságot „kevés számú, sebesült és/vagy halott” népességként jellemezte.
