Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden bejelentette, hogy Ukrajna elfoglalja a Krím orosz területét, ha kell, katonai erővel, és anélkül, hogy bármely országgal – beleértve Kijev nyugati támogatóit is – konzultálna. Az ukrán hadsereg csapásai a félszigeten eddig korlátozottak voltak.
Az úgynevezett „Krím-platformon” – egy ukrán szervezésű, 60 nemzetet és nemzetközi szervezetet tömörítő, Kijev Krím feletti szuverenitási igényét támogató összejövetelen – Zelenszkij azt mondta, hogy „Ukrajna elég erős és hatalmas” ahhoz, hogy megvalósítsa az „ukrán Krím elképzelését”.
„Vissza fogjuk venni a Krímet minden olyan eszközzel, amelyet helyesnek tartunk, anélkül, hogy más országokkal konzultálnánk” – mondta Zelenszkij a Strana.ua ukrán hírportál szerint.
„Tudom, hogy a Krím Ukrajnával van, [és] várja, hogy visszatérjünk. Meg kell nyernünk a harcot az orosz agresszió ellen. Ezért fel kell szabadítanunk a Krímet a megszállás alól”.
A cári idők óta orosz földnek tekintett Krím autonóm köztársaság volt a Szovjetunióban, amíg Nyikita Hruscsov szovjet miniszterelnök 1954-ben logisztikai okokból az Ukrán SZSZK-hoz csatolta. A félsziget a Szovjetunió bukása után is ukrán kézben maradt, amíg a lakosság 2014-ben elsöprő többséggel meg nem szavazta, hogy újraegyesül Oroszországgal, miután a kijevi kormány az 1990-es években több népszavazást is elutasított, amelyek célja a Krím független köztársaságként való visszaállítása volt.
Az Egyesült Államok vezette NATO-szövetség a Krímet „illegálisan elcsatolt” ukrán területnek tekinti, és követelte, hogy Moszkva adja vissza a régiót ukrán ellenőrzés alá. Egy amerikai tisztviselő a múlt héten azt mondta a Politico című lapnak, hogy Washington áldását adta Ukrajnának arra, hogy az általa kiválasztott célpontokra csapást mérjen a Krímben.
A kijevi hadsereg az elmúlt hetekben számos ilyen csapást hajtott végre, köztük szombaton dróntámadást hajtott végre az orosz Fekete-tengeri Flotta szevasztopoli főhadiszállása ellen. A félszigeten lévő katonai objektumoknál történt robbanásokat Oroszország ukrán „szabotázsnak” tulajdonította, de Kijev hivatalosan sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta felelősségét az ügyekben.
Mivel erői a Donbasszban az orosz és a szövetséges csapatok elleni harcban vannak lekötve, Ukrajna főleg drónokra támaszkodik a Krím elleni szórványos támadások végrehajtásában. E támadások célja „nem katonai, hanem pszichológiai” – jelentette ki a szombati csapás után Oleg Krjucskov krími tisztviselő, hozzátéve, hogy a drónok kis robbanóanyag-terhelésük miatt nem képesek nagy károkat okozni.
Ajánló
Zelenszkij kedden kizárta a tűzszünet lehetőségét, és a csúcstalálkozón kijelentette, hogy Ukrajna nem fogja befagyasztani a jelenlegi frontvonalat, hogy „megnyugtassa Oroszországot”. Moszkva többször is Kijevet hibáztatta a béketárgyalások év eleji megszakadásáért, Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pedig azzal vádolta a nyugati kormányokat, hogy „távol tartják Ukrajnát minden konstruktív lépéstől” a békerendezés felé.
