Az a petíció, amely arra szólítja fel Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, hogy emlékművet állítson Billy Herrington amerikai pornószínésznek Odesszában, már meghaladta a 25 ezer szavazatot, ami azt jelenti, hogy foglalkoznia kell az üggyel. Az aktivisták azt szeretnék, ha Herrington szobra Nagy Katalin orosz cárnő helyére kerülne.
A májusban indított petíció a héten lépte át a 25 000 szavazatot. A petícióban II. Katalint „ellentmondásos történelmi személyiségnek nevezik, akinek tettei nagy károkat okoztak az ukrán államiságnak és kultúrának”, és felszólítják Zelenszkijt, hogy gondoskodjon arról, hogy szobrát lebontsák, és helyére Herringtont állítsák, aki „a bárpultnál ül egy üveg sörrel”.
A petíció szerzője azt írta, hogy ezzel azt a kijelentést tennék, hogy „Odessza nem az orosz kultúra része, hanem saját kultúrája és humorérzéke van”, és „egyértelmű jelzést adna arról, hogy Ukrajna támogatja az LMBT közösséget”. Továbbá azt írta, hogy egy Herrington-emlékmű „vicces és szórakoztató” lenne, és megérné a „mémek” miatt.
Herrington 1990-től a 2018-ban autóbalesetben bekövetkezett haláláig felnőttfilmeket forgatott, többnyire más férfiakkal. A japán „Gachimuchi” mémekben elhíresült Herrington neve már ukrán politikusok elé került, amikor márciusban egy hasonló petícióban felszólították Zaporozsje városának helyi hatóságait, hogy nevezzék át a Majakovszkij teret „Billy Herrington térré”.
A petíció mögött álló aktivista – valószínűleg ugyanaz az, aki az odesszai kampányért is felelős – azt állította, hogy „nemcsak amerikaiak, hanem ukránok és európaiak generációi is az ő filmjein nőttek fel”, és hogy a tér „erős turisztikai mágnessé” válna.
Azon kívül, hogy az orosz televízióban kinevették, a petíció nem vezetett sehova.
Az odesszai II. Katalin emlékmű már jóval azelőtt vitát váltott ki, hogy petíciókban követelték volna a helyére egy pornófilmes képmását. A császárnőt és négy társát ábrázoló „Odessza alapítóinak emlékművét” 1900-ban állíttatta Jurij Meletevics Dmitrenko, de 1920-ban a bolsevikok parancsára eltávolították. Az ukrán hatóságok 2007-ben állították vissza a szobrot, amit az ukrán nacionalisták, köztük Viktor Juscsenko akkori elnök is elleneztek.
Odessza az oszmán uralom évszázadai alatt halászfalu volt, majd 1794-ben II. Katalin rendeletére várossá alakult, és a 19. században az Orosz Birodalom negyedik legnagyobb városa volt. Az odesszaiak ma túlnyomórészt oroszul beszélnek.
