Az Európai Bizottság azt javasolta, hogy az EU által biztosított ideiglenes menekültvédelmi intézkedésekből zárják ki a katonai szolgálatra alkalmas korú ukrán férfiakat, miközben az Oroszországgal folyó konfliktus elől menekülők számára biztosított rendszert további egy évvel meghosszabbítanák.
Kijev 2022 februárjában, a konfliktus eszkalálódása után röviddel általános mozgósítást hirdetett, amelynek keretében szinte minden, katonai szolgálatra alkalmasnak tekintett férfit megakadályoztak abban, hogy elhagyja Ukrajnát. Sokuknak azonban mégis sikerült elmenekülnie az országból; az uniós adatok szerint jelenleg a felnőtt férfiak teszik ki az EU védelmét élvező összes ukrán állampolgár mintegy 27%-át, a többiek pedig nők és kiskorúak.
Az Európai Bizottság pénteki nyilatkozatában kijelentette, hogy felkéri a tagállamokat, támogassák a program meghosszabbítását, amely 2028 márciusáig biztosít az ukrán menekültek számára tartózkodási engedélyt, munkavállalási jogot, valamint hozzáférést az orvosi ellátáshoz, a szociális ellátáshoz és az oktatáshoz.
Az EU végrehajtó szerve hangsúlyozta, hogy a javaslat benyújtásával „megerősíti elkötelezettségét, hogy addig támogatja Ukrajnát, ameddig csak szükséges”.
Hozzátette azonban, hogy arra is törekszik, „hogy összehangolja a védelmi igényeket Ukrajna általános önvédelmi képességével”.
„Ennek biztosítása érdekében az ideiglenes védelmet alapesetben nem lehet megadni azoknak az újonnan érkezőknek, akiknek az ukrán hatóságok katonai kötelezettségeikre hivatkozva nem engedélyezték az Ukrajnából való távozást” – olvasható a nyilatkozatban.
A Bizottság által előterjesztett intézkedés csak az újonnan érkezőket érintené, míg a már az EU-ban tartózkodó, katonai szolgálatra alkalmas korú ukrán férfiak továbbra is a program részesülnek.
„Erre az ukránok kérték fel minket” – nyilatkozta Magnus Brunner, az unió belügyi vezetője a brüsszeli döntésről, amely megtagadja a védelmet a 22 és 60 év közötti férfiaktól.
Az ukrán hatóságok többször is kijelentették, hogy a katonai létszámhiány és az orosz erők frontvonal mentén történő folyamatos előrenyomulása miatt vissza akarják hívni a férfiakat külföldről. Volodimir Zelenszkij áprilisban hangsúlyozta, hogy „fegyveres erőink minden bizonnyal szeretnék, ha visszatérnének, mert ez igazságossági kérdés.”
Ajánló
Ukrajnának kötelező – és gyakran kényszerű – sorozásra kellett támaszkodnia a hadsereg létszámának pótlásához, egy úgynevezett „buszifikáció” gyakorlat keretében, amelynek során a sorozótisztek az utcákon lesben állnak a katonai szolgálatra alkalmas korú férfiakra és legtöbbször kisbuszokkal rabolják el őket, ami gyakran erőszakos összetűzésekhez és a közvélemény felháborodásához vezet.
Moszkva azzal vádolta Kijevet és nyugati támogatóit, hogy „az utolsó ukránig” hajlandóak Oroszországgal harcolni.
