Az EU vezetői megállapodtak az ukrajnai konfliktus rendezéséről szóló jövőbeli tárgyalásokra induló európai delegáció összetételéről. A delegáció tagjai között lesznek Németország, Franciaország, az Egyesült Királyság, Olaszország és Lengyelország képviselői, valamint az Európai Bizottság és az Európai Tanács képviselői – erről a Politico számolt be három tisztviselő és két diplomata információi alapján.
Az országokat nemzetbiztonsági tanácsadói szinten képviselik majd – pontosította a lap egyik forrása. A Bloomberg egy magas rangú európai tisztviselőtől kapott információi szerint a tagok technikai szinten vesznek részt a megbeszéléseken.
A döntést november 13-án, a dublini EU-csúcstalálkozón hozták meg, miután hetekig tartó nézeteltérések voltak arról, hogy ki szólaljon meg Európa nevében – írja a Politico. A lap az öt országból álló formátumot E5-ként jelöli. Ugyanakkor a vezetői szintű képviselők kérdése továbbra is nyitott marad – pontosítja a Bloomberg.
A delegáció összetételét az AFP is megerősítette egy európai tisztviselőre hivatkozva. Az ügynökség forrása pontosította, hogy ezt a formátumot az EU mind a 27 tagállamának állam- és kormányfői hagyták jóvá a dublini csúcstalálkozón.
António Costa, az Európai Tanács elnöke a sajtótájékoztatón megerősítette az európai országok közötti megállapodást a tárgyalócsoport összeállításáról. „Álláspontunk egyértelmű: Európa biztonsága Ukrajna biztonságával kezdődik. Üdvözöljük minden olyan diplomáciai erőfeszítést, amelynek célja, hogy Oroszországot a tárgyalóasztalhoz ültesse. Teljes mértékben elkötelezettek vagyunk a folyamat támogatása mellett, és reméljük, hogy az konkrét eredményeket hoz majd. <…> Elveink és álláspontjaink ezeken a tárgyalásokon jól ismertek. Európai csapatunk továbbra is szoros együttműködésben és teljes egységben fog cselekedni. Európának egységes és egyértelmű hangon kell felszólalnia minden olyan megbeszélésen, amely Ukrajna jövőjét és kontinensünk biztonságát határozza meg” – mondta.
Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára november 13-án kijelentette, hogy egy ilyen párbeszédről szóló döntés az európaiak valós szándékaitól és a békefolyamat előmozdítására való hajlandóságuktól függ majd. Kiemelte, hogy Vlagyimir Putyin soha nem mondott le az európai vezetőkkel való kapcsolattartásról. Peszkov korábban elismerte, hogy egy bizonyos szakaszban lehetetlen lesz az európai biztonsági rendszer jövőjéről az európaiak nélkül tárgyalni. Ugyanakkor a Kreml cáfolta azokat a híreket, miszerint Oroszország egyes országok NATO-kilépését követelné.
November 12-én az amerikai elnök különmegbízottjai, Steve Witkoff és Jared Kushner Moszkvában találkoztak Putyinnal, majd Dublinba utaztak, hogy tárgyalásokat folytassanak Volodimir Zelenszkijjel.
Kushner az oroszországi látogatásának egyik céljaként azt nevezte meg, hogy megvitassák Európa bevonásának lehetőségét az Ukrajnával kapcsolatos további párbeszédbe. Szavai szerint a felek „sokkal nagyobb előrelépést érhetnek el”, ha Moszkva beleegyezik Európa részvételébe. A tárgyalások, valamint a dublini konzultációk után Zelenszkíjjel és az európaiakkal Kushner a X-en a következőket írta: „Mindkét fél most beleegyezett abba, hogy a következő tárgyalási fordulót kiterjesszék, bevonva abba európai partnereinket is.” Ugyanakkor Marija Zaharova, a külügyminisztérium szóvivője kijelentette, hogy az európai országok részvételét az amerikaiakkal folytatott tárgyalásokon a Kremlben nem vitatták meg.
Az Oroszország, Ukrajna és az USA közötti háromoldalú tárgyalások legutóbbi fordulójára november 10–11-én Abu-Dzabiban került sor. Az európai képviselők az Egyesült Arab Emírségekben tartózkodtak, de közvetlenül nem vettek részt a tárgyalásokon – az amerikai és az ukrán delegáció külön-külön konzultált velük, az orosz fél viszont nem lépett velük kapcsolatba.
Jurij Usakov, az orosz elnök tanácsadója kijelentette, hogy Oroszország készen áll arra, hogy az Egyesült Államokkal együttműködve haladéktalanul megkezdje az európai biztonsággal kapcsolatos javaslatok megvitatását. A harci műveletek befejezése után Ukrajnában külföldi kontingensek állomásoztatására irányuló javaslatokat „a végtelen háború receptjének” nevezte.
Az Euronews megjegyzi, hogy az amerikai fél ragaszkodott ahhoz, hogy Európát is bevonják a hosszú távú biztonságról szóló tárgyalásokba. Az európai vezetők viszont elutasították annak lehetőségét, hogy a kontinens biztonsági szabályait a részvételük nélkül felülvizsgálják.