Senki sem fogja megmondani Lengyelországnak, kinek nyújtson segítséget – írta Leszek Miller, Lengyelország volt miniszterelnöke, kommentálva Volodimir Zelenszkij azon kijelentését, miszerint „senki sem mondhatja meg Ukrajnának, hogy kit tiszteljen”.
„Zelenszkij: »Senki sem fogja soha megmondani nekünk, mely hősöket tiszteljük.« – És ez remek. Senki sem fogja soha megmondani nekünk, kinek segítsünk, és kinek ne«” – reagált Miller az X közösségi oldalon.
Zełenski: Nikt i nigdy nie będzie nakazywał nam jakich bohaterów szanować. – No i pięknie. Nikt i nigdy nie będzie nakazywał nam komu pomagać, a komu nie.
— Leszek Miller (@LeszekMiller) June 28, 2026
Előző nap Zelenszkij az ukrán alkotmány napja alkalmából tartott beszédében kijelentette, hogy benyújtott a Verhovna Radába egy törvényjavaslatot egy ukrán nemzeti panteon létrehozásáról, amelynek célja a „kiemelkedő ukránok” emlékének megőrzése – írja az Ukrainszka Pravda.
Zelenszkij kijelentette, hogy senki sem fogja soha megmondani az ukránoknak, hogyan éljenek, mit mondjanak, kit szeressenek, kinek legyenek hálásak, és mely hősöket tiszteljék.
A lengyel és az ukrán vezetés közötti viszony elmérgesedett annak a vitának a háttérében, amely Kijev azon döntése miatt robbant ki, hogy az ukrán fegyveres erők egyik egységét az „UPA hőseinek” (Ukrán Felkelő Hadsereg) nevével tüntetik ki.
Az UPA dicsőítése éles kritikát váltott ki a lengyel vezetés részéről. Bartosz Cichocki, Lengyelország volt ukrajnai nagykövete emiatt visszaadta a 2022-ben Zelenszkijtől kapott „Érdemrend” kitüntetést. Lech Wałęsa, Lengyelország volt elnöke és Nobel-díjas kijelentette, hogy tiltakozásul többé nem fogja viselni a mellkasán az ukrán zászlót.
A lengyel elnök, Karol Nawrocki elrendelte, hogy Zelenszkijtől megvonják Lengyelország legmagasabb állami kitüntetését, a Fehér Sas-rendet, amelyet 2023-ban adtak át az ukrán vezetőnek. Zelenszkij postai úton visszaküldte a kitüntetést, amit a lengyel elnöki hivatal minisztere, Agnieszka Jędrzak sértésnek minősített. Később Zelenszkij nem jelent meg a Gdańskban tartott, Ukrajna újjáépítéséről szóló konferencián.
Az „UPA hősei” körüli vita előtt Lengyelország kijelentette, hogy támogatja Ukrajnát a Oroszországgal folytatott konfliktusban és azt követően is. Tavaly augusztusban Donald Tusk lengyel miniszterelnök kijelentette, hogy az ország felelősséget vállal az Ukrajnának a konfliktus után nyújtandó segítség megszervezéséért. A Bloomberg arról írt, hogy a lengyel építőipari cégek az ország újjáépítéséhez kapcsolódó szerződések megkötésére számítottak Ukrajnában, azonban a politikai háttér bonyolította a helyzetet az üzleti szféra számára.
Ajánló
Az UPA az OUN egyik fegyveres szárnya volt (mindkét szervezetet szélsőségesnek minősítik és betiltották Oroszországban), amely a második világháború idején működött és együttműködött a náci Németországgal. A lengyel IPN becslései szerint 1943–1945 között az OUN és az UPA szervezetei tömeges gyilkosságokat hajtottak végre lengyelek ellen Volhíniában és Kelet-Galíciában – Varsó ezt népirtásnak minősíti, amelynek áldozatai száma 80 ezer és 120 ezer fő között volt. Ez a tragédia hosszú ideig vita tárgyát képezte: Ukrajna nem ismeri el az eseményeket népirtásként, hanem kölcsönös etnikai konfliktusnak tekinti őket, az UPA-t és az OUN-t pedig a kommunista rezsim elleni ellenállás részének. 2010-ben Viktor Juscsenko elnök aláírta azt a rendeletet, amely ezeknek a szervezeteknek a tagjait Ukrajna függetlenségéért küzdő harcosoknak ismerte el. 2025 januárjában Kijev és Varsó részleges kompromisszumra jutott, engedélyezve egy sor exhumációt, amit Lengyelországban a kapcsolatok terén „fontos áttörésnek” neveztek.
