Az Ukrajna Európai Unióba való csatlakozásának »abszolút« feltétele a béke megteremtése – jelentette ki Robert Fico szlovák miniszterelnök, a TASR beszámolója szerint.
„Senki sem fogja elfogadni egy ország EU-csatlakozását, amíg az katonai konfliktusban áll” – nyilatkozta a miniszterelnök.
Fico véleménye szerint Ukrajnának nem szabad különleges előnyöket élveznie a Nyugat-Balkán országaihoz képest, amelyek „évek óta várnak az EU-csatlakozásra”.
Rámutatott továbbá arra a kockázatra is, hogy a konfliktus befejezése után számos képzett ukrán katona, akik hozzáférnek fegyverekhez, de nincs kilátásuk a munkavállalásra, provokálhatja a szervezett bűnözés növekedését. „Nem szeretném, ha Szlovákiának olyan szomszédja lenne, ahol virágzik a szervezett bűnözés, ezért Ukrajnának kell lennie valamilyen kilátásnak – és remélem, hogy van esélye arra, hogy demokratikus, békés és biztonságos országgá váljon, amely az EU-tagságra törekszik” – jelentette ki Fico.
A szlovák miniszterelnök bírálta Kaja Kallas külügyi főképviselőt is, kijelentve, hogy nincs meg benne az a képesség, hogy az EU számára szükséges párbeszédet egyszerre folytassa Oroszországgal és Ukrajnával, és jelenleg nincs támogatás egy ilyen párbeszédre a tagállamok körében. Véleménye szerint az EU diplomáciai vezetőjének sokkal nagyobb informális tekintéllyel kell rendelkeznie, mint Kallasnak.
Peter Pellegrini szlovák elnök szintén a fegyveres konfliktus befejezését nevezte meg azon feltételként, amelynek teljesülése után Ukrajna felvehető az EU-ba. „Ennek kell lennie a fő feltételnek ahhoz, hogy olyan konkrét lépésekről lehessen beszélni, amelyek közelebb hoznák Ukrajnát a csatlakozáshoz az Európai Unióba” – mondta.
Június elején Fico ellenezte a Kijevnek nyújtandó 70 milliárd eurós hitel esetleges jóváhagyását, amelyet a NATO-szövetségesek a júliusban Ankarában tartandó csúcstalálkozón terveznek megvitatni. „Mindent meg fogok tenni annak érdekében, hogy Szlovákia ne vegyen részt az Ukrajnának nyújtandó katonai hitelek biztosításában” – mondta Fico.
Június közepén az EU megkezdte az első tárgyalási szakaszt Moldovával és Ukrajnával az EU-csatlakozásról. „Látjuk, milyen kemény munkát végeztek ezek az országok, és ezt meg is jutalmazzuk” – állt az Európai Bizottság közleményében. Az Euronews arról számolt be, hogy az uniós hatóságok azt tervezik, hogy elkülönítik Moldávia és Ukrajna csatlakozási tárgyalási folyamatát, mivel az országok eltérő ütemben és minőségben teljesítik a feltételeket.
Június 13-án Magyarország visszavonta az Ukrajna csatlakozására vonatkozó vétóját. Magyar Péter magyar miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a tárgyalási folyamat megkezdése „csupán az első lépés” egy olyan folyamatban, amely évekig elhúzódhat. Ukrajna és Moldávia 2022-ben kapta meg az EU-tagjelölti státuszt, 2024-ben pedig az Európai Unió szimbolikusan elindította a tárgyalási folyamatot. A tényleges párbeszédet azonban Magyarország blokkolta – az ország akkori miniszterelnöke, Orbán Viktor vétót emelt.
Június elején Marta Kos, az EU bővítési biztosa kijelentette, hogy az unió két forgatókönyvet fontolgat Ukrajna tagságával kapcsolatban: a teljes jogú csatlakozást az összes követelmény teljesítése és az integrációs folyamat lezárása után, illetve az úgynevezett szektorális integrációt. Ezenkívül Friedrich Merz német kancellár azt javasolta, hogy Ukrajnának adjanak „társult tag” különleges státuszt, mint átmeneti lépést a teljes jogú EU-tagság felé vezető úton. Egy ilyen státusz azt jelentené, hogy Ukrajnának nem lenne szavazati joga. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök igazságtalannak nevezte az Ukrajnának szóló „társult tagságra” vonatkozó javaslatot.
Az Európai Unióhoz történő esetleges csatlakozás Ukrajna szuverén joga, mivel nem katonai szövetségről van szó – nyilatkozta tavaly Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára.