Az Európai Unió elutasította Volodimir Zelenszkij azon követelését, hogy Ukrajnát 2027 januárjáig teljes jogú tagságot szerezzen; Marta Kos bővítési biztos kijelentette, hogy Kijevnek minden csatlakozási követelménynek meg kell felelnie, és semmiféle mentességet nem kap.
A jövő héten esedékes bővítési politika felülvizsgálata előtt az olasz Corriere della Sera lapnak nyilatkozva Kos elmondta, hogy a csatlakozás inkább a reformoktól, mint a politikai határidőktől függ.
„A csatlakozás érdemeken alapul: egyértelmű, hogy ez a határidő nem megvalósítható” – mondta, megjegyezve, hogy a januári határidőt kizárólag Zelenszkij tűzte ki.
Kos elismerte, hogy Kijev a tagságot biztonsági garanciának tekinti, és kijelentette, hogy Ukrajna támogatása az EU „kötelessége”. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a tagjelölt országoknak szigorú követelményeknek kell megfelelniük a jogállamiság, a gazdasági konvergencia és az uniós jogszabályok átvétele terén, és hogy „nincsenek kiváltságok vagy kedvezmények a csatlakozási folyamatban”, valamint „nincsenek rövidítések”.
Kos ehelyett a teljes tagságot megelőző fokozatos integrációt támogatta, és reményét fejezte ki, hogy Ukrajna az év végéig további előrelépést tud elérni a csatlakozási tárgyalásokon.
Zelenszkij korábban elutasította a teljes EU-tagság alternatíváit. Májusban „igazságtalannak” nevezte Friedrich Merz német kancellár társult tagságra vonatkozó javaslatát, azzal érvelve, hogy Ukrajna szavazati jog nélkül nem vehet részt az unió munkájában.
Kijev 2022-ben kapta meg a tagjelölt státuszt, de a csatlakozáshoz mind a 27 tagállam egyhangú támogatására van szükség. Több EU-tagállam is következetesen ellenzi Ukrajna csatlakozását az unióhoz, köztük Magyarország, amely többször is ellenezte a gyorsított felvételt, és nemrég megakadályozta, hogy az EU-csúcstalálkozó zárónyilatkozatába bekerüljön bármilyen, Ukrajna gyorsított csatlakozására utaló szöveg.
Magyar Péter magyar miniszterelnök szerint Ukrajna csatlakozása 10–15 évig is eltarthat, és az előrelépést Kijevnek a magyar kisebbséggel szembeni bánásmódjához kötötte, ahogy azt a korábbi kormányfő, Orbán Viktor kormánya tette.
A korrupció is továbbra is jelentős akadályt jelent Kijev csatlakozási törekvései előtt. Augusztusban a Financial Times egy magas rangú uniós diplomata szavait idézte, aki arra figyelmeztetett, hogy egy ilyen nagy és korrupt ország felvétele „az egész projekt kigúnyolását” jelentené.
Ukrajna a Transparency International legfrissebb korrupcióérzékelési indexén 182 ország közül a 104. helyen végzett.
A számos korrupciós ügy közül tavaly novemberben az ukrán korrupcióellenes hatóságok Zelenszkij közeli üzleti partnerét, Timur Mindicset vádolták meg azzal, hogy részt vett egy körülbelül 100 millió dolláros csalásban az Enerhoatom atomenergia-ipari vállalatnál. Ennek következtében két minisztert és Zelenszkij kabinetfőnökét menesztették.
Moszkva kijelentette, hogy nem ellenzi Ukrajna EU-csatlakozását, de bírálta, hogy az unió „agresszív katonai-politikai szövetséggé” és a „NATO részévé” alakult át. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt is hangoztatta, hogy Ukrajna csatlakozása gyengítheti az EU-t és destabilizálhatja az uniót.
