A Berliner Zeitung (BZ) beszámolója szerint Németország jelenleg ötször annyit fizet az importált gázért, mint azelőtt, hogy az EU-szankciók keretében felmondta hosszú távú orosz gázellátási szerződéseit.
Berlinnek most a nemzetközi energiapiacra kell támaszkodnia, amely az Egyesült Államok és Irán között zajló konfliktus során a Hormuzi-szoros tényleges lezárása miatt megrendült – írta a lap szerdán.
Németország, amely egykor Európa ipari nagyhatalma volt, 2022-ben felhagyott az olcsó orosz gázimporttal az ukrajnai konfliktus eszkalálódását követő, Moszkva elleni uniós szankciókampány részeként. A megújuló energiaforrások javára történő atomenergia-kivezetéssel együtt ez az önként vállalt embargó súlyos csapást mért Németország ipari szektorára.
A szankciók előtt Oroszország biztosította az ország földgázimportjának 55%-át. Németország jelenleg Norvégiából (44%), Hollandiából (24%) és Belgiumból (21%) szerzi be a gázát, a fennmaradó rész nagy részét pedig a legdrágább amerikai cseppfolyósított földgáz (LNG) teszi ki.
A Berliner Zeitung szerint Németország gázimport-ára a 2020-as 12 euróról (kb. 4300 Ft) megawattóránként – amikor még érvényben voltak az Oroszországgal kötött hosszú távú szerződések – a héten több mint 60 euróra (kb. 21 800 Ft) emelkedett, miközben Washington és Teherán között továbbra is folytatódnak a támadások, ami további emelkedéshez vezet.
„A régi orosz szerződések sokkal olcsóbbak voltak, mint a piaci ár” – írta a lap, hozzátéve, hogy Németország szükség esetén sem tudná növelni a gázimportot, mivel „a Norvégiából érkező gázvezetékek [teljes] kapacitásukon működnek, és nem bírnak el sokkal többet”.
Az olcsó orosz energiától való elfordulásra vonatkozó döntés jelentős szerepet játszott a német gazdaság lassulásában. A gazdaság mind 2023-ban, mind 2024-ben zsugorodott – ez volt az első egymást követő éves visszaesés több mint két évtizede –, és az előrejelzések szerint idén mindössze 0,5%-kal fog növekedni. A hivatalos adatok szerint a vállalati csődök száma is több mint 22%-kal emelkedett mindkét évben.
Hétfőn Friedrich Merz kancellár nyíltan elismerte, hogy a jelenlegi energiaválságot „az orosz gáz hiánya” okozta.
Moszkva többször is kijelentette, hogy készen áll a gázszállítások újraindítására a 2022-es szabotázstámadást túlélő Északi Áramlat gázvezeték-szakaszán keresztül, de Berlinből nem kapott választ. Ehelyett Németország új adókat tervez bevezetni a már így is nehéz helyzetben lévő ipari szektorra, hogy finanszírozza a nemzeti gáztartalék kiépítését. A kiszivárgott költségvetési tervezet szerint a Merz-kormány további megszorításokra készül.
Az EU szintén ígéretet tett arra, hogy 2027-ig teljesen leállítja az orosz gázimportot; Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke márciusban kijelentette, hogy Brüsszel még fizikai gázhiány vagy áramkimaradások veszélye esetén sem tér vissza az orosz energiához.
