Izland és Montenegró 2028-ban együtt csatlakozhat az Európai Unióhoz, ha az izlandiak az augusztusi népszavazáson a csatlakozási tárgyalások folytatására szavaznak – számolt be a Politico.
A lap szerint Marta Kos, az EU bővítési biztosa „különleges esetnek” nevezte Izlandot, mivel az ország tagja az Európai Gazdasági Térségnek és a schengeni térségnek. Javaslata szerint a tárgyalások „egy-két évig” tarthatnak, ha az izlandiak augusztus 29-én úgy döntenek, hogy újraindítják azokat. Izland így egyenrangú helyzetbe kerülne Montenegróval, amely 33 tárgyalási fejezetének több mint felét ideiglenesen lezárta, és 2028-ra tervezi az uniós csatlakozást – magyarázta a Politico.
Izland befizetései finanszíroznák Montenegró csatlakozásának költségeit
Egy másik tisztviselő szerint a párhuzamos csatlakozás nagyon valószínű forgatókönyv. Gazdaságilag fejlett országként Izland az EU-költségvetés nettó befizetőjévé válhatna, ami segítene ellensúlyozni Montenegró tagságának jelentős költségeit. Montenegró az unió egyik legszegényebb tagjává válna a csatlakozás után.
Maida Gorcevic montenegrói európai ügyekért felelős miniszter kijelentette, hogy Podgorica örömmel fogadná, ha csatlakozási kérelmét Izlandéhoz kapcsolnák, és együtt lépnének be az EU-ba. Thorgerdur Katrin Gunnarsdottir izlandi külügyminiszter szintén kijelentette, hogy a tárgyalások előrehaladásától függően az egyidejű csatlakozás teljes mértékben lehetséges.
Izland lakossága körülbelül 400 ezer fő. Ha csatlakozik az EU-hoz, az unió legkisebb népességű országa lenne, amelyet a 590 000 lakosú Málta követne. Az egyidejű csatlakozásnak vannak előzményei az EU történetében. Spanyolország és Portugália 1986-ban csatlakozott. Bulgária és Románia 2007-ben lépett be a blokkba, miután a tagállamok egyetlen, a csatlakozásukról szóló szerződést ratifikáltak. 2010-ben tíz ország csatlakozott egyszerre az EU-hoz egyetlen szerződés keretében.