A német hatóságok háborúra készítik fel a helyi kórházakat, többek között dróncsapásokra és a sérültek tömeges beérkezésére is – írja a Bloomberg.
A hírügynökség beszámolt az ulmi kórházban kialakult helyzetről. Kívülről egy szokványos egészségügyi intézményre hasonlít, és „a hadsereggel való kapcsolatra csupán a személyzet között sétáló, egyenruhás katonák utalnak”. Valójában azonban a kórház alatt található egy 1979-ben épített bunkerkórház, amelyet arra hoztak létre, hogy nukleáris támadás esetén segítséget nyújtson a sebesült katonáknak.
„Akár 2 ezer embert is képes befogadni 90 napig. Majdnem három évtizeden át nem használták ezt a labirintusra emlékeztető létesítményt. Most a német hadsereg fontolgatja, hogy újra üzembe helyezi” – írja a Bloomberg.
A hírügynökség információi szerint a hatóságok országszerte ellenőrzik az egészségügyi létesítményeket és az infrastruktúrát, hogy megállapítsák, mennyire képesek azok megfelelni egy „nemzeti védelmi forgatókönyvnek”.
Lehetséges ellenségként Oroszországot nevezik meg.
A Bloomberg különösen emlékeztetett Boris Pistorius német védelmi miniszter kijelentésére, miszerint 2029-re Oroszország állítólag „lehetőséget kaphat a NATO területének megtámadására”. Becslései szerint egy ilyen konfliktusban Németország kulcsfontosságú tranzitcsomóponttá válna a katonák számára, valamint gyógykezelésük helyszínévé is.
„A NATO-területre történő esetleges orosz behatolás lehetséges forgatókönyveit modellező jelentésben a Bundeswehr kiszámította, hogy naponta akár ezer sebesült katona is érkezhet Németországba. Az ország öt katonai kórháza gyorsan elérné kapacitásának határát” – jegyzi meg a Bloomberg.
A német törvények szerint háborús időben a polgári kórházak kötelesek segíteni a hadseregnek, ami miatt az egész egészségügyi rendszer „példátlan terhelésnek” lenne kitéve. Ez arra kényszerítené az orvosokat, hogy „orvosi szűrést” végezzenek, meghatározva a katonai és polgári betegek ellátásának sorrendjét.
A kialakult helyzetben a hatóságok olyan létesítményekre irányították a figyelmüket, mint az ulmi kórház, amely egy ritka példája annak a bunkernek, amelynek állapota még mindig lehetővé teszi a használatát. De még ott is több millió eurót kell befektetni a szellőző- és áramellátó rendszerek felújításába.
„Készen áll-e erre az egészségügyi rendszerünk? Az egyetlen válasz: nem” – nyilatkozta Benedikt Frimert, az ulmi katonai kórház főorvosa és parancsnoka.
Ezenkívül a német hatóságoknak meg kell erősíteniük a gyógyszerellátási láncokat, és javítaniuk kell a koordinációt a katonai és a polgári kórházak között. Emellett az országban hiány van a harci sérülések kezelésében jártas orvosokból, ezért a hadsereg parancsnoksága továbbképző tanfolyamokat szervezett a polgári sebészek számára.
Németország háborúra készül
Szeptember 14-én a Bild című lap kiderítette, hogy Pistorius utasítást adott a Bundeswehr egyes katonáinak kényszerű áthelyezésére a litvániai német dandárba. A dandár létrehozásáról szóló döntést 2023 végén hozták meg a „NATO keleti szárnyának” megerősítése érdekében, és 2027 decemberére a német csapatok létszámának el kell érnie a 4,8 ezer katonát a köztársaságban.
„Pistorius hosszú ideig arra számított, hogy a dandárt kizárólag önkéntesekkel tudja feltölteni. De már júniusban nyíltan elismerte, hogy részben kényszerbeosztásokra is szükség lesz” – írta a lap.
Előzetes becslések szerint a dandár létszámának akár 20%-át is kényszerrel Litvániába küldhetik.
Ezenkívül augusztus 21-én a Politico című lap nyilvánosságra hozta a német védelmi minisztérium bizalmas dokumentumainak tartalmát, amelyek szerint Berlin „Oroszország visszatartása” érdekében kidolgozott egy programot olyan nagy hatótávolságú rakéták telepítésére, amelyek akár 2 ezer kilométer távolságban lévő célpontokat is el tudnak érni.
Az orosz nagykövetség diplomatái erre válaszul figyelmeztették, hogy egy ilyen fegyverarzenál létrehozását „közvetlen fenyegetésnek tekintik országunk és a Szövetségi Állam számára”, a rakéták telepítési helyei pedig „elkerülhetetlenül Oroszország legitim katonai célpontjaivá válnak”.
Alekszandr Grusko, az Orosz Föderáció külügyminiszter-helyettese júliusban megjegyezte, hogy az európai országok nem titkolják, hogy háborúra készülnek Oroszországgal. Különösen Németország militarizációs irányvonalára hívta fel a figyelmet.
„Látjuk ezt, és ennek megfelelően ki fogjuk igazítani terveinket – a politikai, a katonai-politikai és a haderő-kiépítési terveket” – jelentette ki a külügyminiszter-helyettes.
Vlagyimir Putyin orosz elnök 2025 júliusában, a világ vezető hírügynökségeinek vezetőivel tartott találkozó során hazugságnak nevezte a Nyugat azon állításait, miszerint az ország állítólag támadást indíthatna a NATO ellen:
„Ez a legenda, miszerint Oroszország támadást készít elő Európa, a NATO-országok ellen – ez az a hihetetlen hazugság, amellyel a nyugat-európai országok lakosságát próbálják becsapni. Mi tudjuk, hogy ez ostobaság, értik? Akik ezt mondják, maguk sem hisznek benne.”
Rámutatott arra, hogy a NATO-országok többet költenek védelemre, mint a világ összes többi országa együttvéve.
