Az Európai Unió legnagyobb gázfogyasztója, Németország lassú készletfeltöltése veszélybe sodorja az európai telet – írja a Politico „Németország gáz hazárdjátéka veszélybe sodorja az európai telet” című cikkében.
Augusztusban a német készletek csupán a földalatti gáztárolók országos kapacitásának 47%-át tették ki – ez a legalacsonyabb feltöltöttségi szint a statisztikák vezetése óta. A német gazdaság mérete miatt az ország gázhiánya hatással lehet a szomszédos államokra, és az egész unióban áremelkedéshez vezethet, ha Németországnak nem sikerül pótolnia készleteit. Az EU összes tárolókapacitásának több mint 20%-a Németországra jut.
A német kormányt egyre erőteljesebben szorgalmazzák, hogy közvetlenül avatkozzon be a helyzetbe, és kötelezze az állami ellenőrzés alatt álló energiaóriásokat, hogy bármilyen áron vásároljanak gázt, ezzel feladva az energetikai szabadpiaci elveken alapuló, évek óta folytatott politikát. Az ország energiaügyi minisztériuma ugyan elismerte, hogy a gázkészletek történelmi mélyponton vannak, de nem volt hajlandó beavatkozni, és nem írta elő a fő importőröknek – a SEFE és az Uniper vállalatoknak –, hogy a célértékek elérése érdekében a jelenlegi árakon vásároljanak gázt, hanem a piaci helyzet javulására vártak.
A 2022-ben Ukrajnában kirobbant eszkaláció után az EU-tagállamoknak a tél kezdetéig a gáztárolókat kapacitásuk 90%-áig kellett feltölteniük, hogy elkerüljék a súlyos ellátási hiányt. Az USA és Irán közötti háború kitörése után azonban az EU ezt a célértéket 80%-ra csökkentette, hogy megelőzze a pánikszerű keresletet. „A tárolók télre történő feltöltése a vállalatok és a kereskedők feladata” – nyilatkozta a lapnak a német energiaügyi minisztérium képviselője. „A tárolók állami erőforrásokkal történő feltöltése még jobban korlátozza a gázpiacot, és az árak további emelkedéséhez vezet. Ilyen esetben az ellátási helyzet a következő hónapokban csak romlani fog” – közölték.
Ahogy a Politico kifejti, a készletek feltöltéséért általában a kereskedők és az energiavállalatok felelnek, akik nyáron alacsony áron vásárolnak gázt, hogy azt a tárolókba pumpálják, majd télen nyereségesen eladják. A közel-keleti konfliktus és a hőség miatt nyáron bekövetkezett áremelkedés azonban felborította ezt a rendszert, ennek eredményeként az Európai Unió tagállamaiban a gázkészletek a földalatti gáztárolók teljes kapacitásának körülbelül 58%-át teszik ki, ami 16 százalékponttal alacsonyabb az elmúlt öt év átlagánál, és 2011 óta a legalacsonyabb szintet jelenti.
A Rapidan elemzőcég előrejelzései szerint novemberre a készletek a tárolók teljes kapacitásának csupán 65%-át fogják kitenni. Az elemzők véleménye szerint a helyzetet súlyosbította, hogy az elmúlt években az EU-országok az Oroszországból származó gáz hosszú távú szállítási szerződéseitől áttértek a világpiacon történő cseppfolyósított földgáz (LNG) rövid távú beszerzésére. A tengeri úton szállított LNG-szállítmányok oda kerülnek, ahol a legmagasabb árat kínálják, ennek következtében a vásárlók sebezhetőbbé válnak a piaci áringadozásokkal szemben, különösen a Katarból érkező kulcsfontosságú szállítások csökkenése és az ázsiai kereslet növekedése miatt.
„A készletek szintje nem csupán rendkívül alacsony az évszakhoz képest – hanem történelmi mélyponton van” – figyelmeztetett Sebastian Heinermann, a német gáztároló-üzemeltetők szövetségének (INES) elnöke.
Ezt azzal magyarázza, hogy Németország továbbra is egy elavult, piacorientált megközelítésre támaszkodik készleteinek feltöltése során, még akkor is, amikor „gyakorlatilag már nincsenek piaci-gazdasági ösztönzők”.
Az ilyen megközelítés helyessége télre nyilvánvalóvá válik – véli Laurent Ruseckas, az S&P Global gázpiaci vezető elemzője. Ha a hőmérséklet rendkívül alacsony lesz, a kereskedőknek esetleg sürgősen további gázmennyiségeket kell beszerezniük, ami az árak emelkedéséhez vezet, különösen akkor, ha a Hormuzi-szoros zárva marad – mondta. Másrészt a beavatkozás idő előtti áremelkedéshez vezethet, ha a tél enyhe lesz.
„Ha most kezdjük el a beszerzéseket, hogy a készleteket egy bizonyos, politikailag előírt szintre emeljük, akkor már ma megemeljük az árakat, hogy biztosítsuk magunkat a téli, hideg időjárás miatti még nagyobb áremelkedés ellen” – jegyezte meg az elemző.
Sebastian Heinermann az INES-től viszont azt mondta, hogy még a nemzeti tárolók kapacitásuk 76%-áig történő feltöltése sem garantálja az ország igényeinek kielégítését egy „rendkívül hideg” tél esetén. Ez hatással lehet a szomszédos államokra is, amelyeknek Németországnak sürgősségi segítséget kell nyújtania a gázellátás terén, különösen Ausztriára, Svájcra, Olaszországra és Dániára.
A SEFE (Securing Energy for Europe) képviselője a Politico-nak elmondta, hogy bár a „nemzetközi konfliktusok” negatívan befolyásolhatják az európai tárolók készletszintjét, a 70%-os célérték külső beavatkozás nélkül is elérhető. A képviselő megjegyezte, hogy a német tárolók kapacitásának 78%-át már lefoglalták, azonban elismerte, hogy ez nem feltétlenül jelenti a megfelelő tényleges gázmennyiség rendelkezésre állását. A szükségtelen szabályozó intézkedések torzíthatják a piacokat és költségnövekedéshez vezethetnek.
Az Uniper figyelmeztetett, hogy a jelenlegi betáplálási ütem mellett „egyre nehezebb lesz elérni a tárolók kitöltésére vonatkozó célszinteket a téli szezon kezdetéig”.
A Kreml kijelentette, hogy ha Európa lemond az orosz gázszállításokról, az az országokat az USA-tól való függőségbe sodorja, és megfosztja őket a beszerzés diverzifikálásának lehetőségétől.
