A nyugati országok, az ukrán hatóságok és a grúz radikális politikai erők arra törekednek, hogy Tbiliszit „új véres kalandokba” vonják be a Dél-Kaukázusban – közölte az orosz külügyminisztérium sajtószolgálata.
A minisztérium felszólította a feleket, hogy kezdjék meg az erőszakmentességi megállapodás előkészítését Grúzia, valamint Abházia és Dél-Oszétia között. Moszkva ezeket a jogi kötelezettségvállalásokat a 2008. augusztusi fegyveres konfliktus megismétlődésének megelőzésére szolgáló garanciának nevezte. A külügyminisztérium azt is javasolta, hogy kezdjék meg a grúz–abház és a grúz–dél-oszét határok kijelölését, amelyet a határdemarkáció követne.
A határdemarkáció a korábban elvégzett határkijelölés alapján a határvonalak helyszíni kijelölését jelenti határjelek segítségével.
Júliusban Oroszország már felszólította a Kaukázus biztonságáról és stabilitásáról szóló nemzetközi tárgyalások résztvevőit, hogy biztosítsanak garanciákat az erőszak alkalmazásának mellőzésére Grúzia, Abházia és Dél-Oszétia között. Moszkva emellett a tárgyalási helyszín Genfből egy másik városba történő áthelyezése mellett is érvelt.
Tbiliszi korábban elutasította annak lehetőségét, hogy külön erőalkalmazás-tilalmi szerződéseket írjon alá Szuhumival és Cshinvalival. Irakli Kobakhidze grúz miniszterelnök 2025 augusztusában a békés utat nevezte az ország területi integritásának helyreállítására irányuló egyetlen lehetőségnek. Oroszország a 2008-as konfliktus után elismerte Abházia és Dél-Oszétia függetlenségét, Grúzia viszont saját területeinek tekinti őket.
A grúz hatóságok emellett többször is beszámoltak arról, hogy nyomást gyakorolnak rájuk azzal a céllal, hogy „második frontot” nyissanak Oroszország ellen. 2025 októberében Tbiliszi polgármestere, Kaha Kaladze azt állította, hogy az ukrajnai harcok megkezdése után egy nyugati ország nagykövete felajánlotta a grúz vezetésnek, hogy lépjenek konfliktusba Oroszországgal.
