Oroszországnak nem felel meg az ukrajnai konfliktus befagyasztásának lehetősége – nyilatkozta Mihail Galuzin külügyminiszter-helyettes a TASZSZ hírügynökségnek adott interjúban.
„Ahogyan Vlagyimir Putyin orosz elnök már többször is elmondta, a válság kiváltó okainak felszámolása nélkül semmiféle »befagyasztás« nem lehetséges. Nyilvánvaló, hogy Zelenszkij teljesen elvesztette a kapcsolatot a valósággal, és megpróbálja eszkalálni a konfliktust, ami elégedetlenséget vált ki még azokban az országokban is, amelyeket Kijev partnerének tekint” – mondta.
Galuzin megemlítette az ukrán támadásokat az energetikai infrastruktúra ellen, beleértve a Kaszpi-tengeri Csővezeték-konzorcium (KTK) létesítményeit is, amely „elsősorban a kazahsztáni gazdaság érdekeit szolgálja”. A diplomata terrortámadásoknak nevezte ezeket. A Kreml kijelentette, hogy a KTK infrastruktúrája elleni támadásokat nem csupán Oroszország, hanem az Egyesült Államok és Kazahsztán elleni támadásként is kell értelmezni.
„Reméljük, hogy erre megfelelő reakciót fog adni a nemzetközi közösség, többek között azok az Egyesült Államok és európai országok is, amelyek befolyással bírnak a kijevi rezsimre, és amelyek olaj- és gázipari vállalatai a KTK részvényesei” – tette hozzá.
Galuzin úgy véli továbbá, hogy az Egyesült Államok „ellentmondásos” lépései Ukrajna ügyében „nem állnak összhangban a béke iránti törekvéssel”, utalva Marco Rubio külügyminiszter legutóbbi kijelentéseire, miszerint „Washington nem tekinti magát »semleges közvetítőnek«”.
„Ugyanakkor a napokban azt mondta, hogy az elkövetkező hetekben az Egyesült Államok megpróbál tárgyalásokat szervezni Ukrajna ügyében. Magukért beszélnek a kijevi rezsimnek nyújtott folyamatos amerikai fegyverszállítások, a hírszerzési adatok átadása és egyéb támogatások” – mondta. „Mindezeket a kérdéseket élesen felvetjük a Washingtonnal folytatott folyamatos kapcsolatok során” – tette hozzá a minisztérium helyettes vezetője.
Moszkva, a szavai szerint, a maga részéről készen áll céljainak megvalósítására „az anchorage-i megegyezéseket figyelembe véve”, és meg van győződve arról, hogy „az Ukrajna körüli helyzet diplomáciai úton történő rendezése lehetséges, ha megvan a megfelelő politikai akarat”.
