A Washington Post (WaPo) beszámolója szerint az amerikai hadsereg 45 darab MQ-9 Reaper drónt – azaz a felderítő járművek teljes állományának egynegyedét – vesztette el az Irán elleni háború során. A veszteség becslések szerint 1,3 milliárd dollárba került az amerikai adófizetőknek.
A veszteségre vonatkozó adatokat csütörtökön hozta nyilvánosságra a Washington Post, három névtelen amerikai tisztviselőre hivatkozva. Egy negyedik amerikai tisztviselő a lapnak elmondta, hogy nem az összes elvesztett drón lett lelőve. Néhány – mint mondták – azután zuhant le, hogy megszakadt a kapcsolat az irányítóikkal.
Az MQ-1 Predator utódjaként az MQ-9 Reaper egy közepes magasságú, nagy hatótávolságú (MALE) drón, amely akár 30 órán át is képes repülni, miközben felderítési feladatokat hajt végre vagy Hellfire rakétákkal célzott csapásokat mér. Egy ilyen repülőgép ára 30 és 50 millió dollár (9,4 – 15,7 milliárd forint) között mozog, és az amerikai hadseregnek körülbelül 185 darabja volt, mielőtt február 28-án megkezdődött az amerikai–izraeli háború Irán ellen – 165 a légierőnél, 20 pedig a tengerészgyalogságnál.
A háború kezdetétől számított néhány órán belül az iráni Telegram-csatornákon máris terjedtek a lelőtt Reaperekről szóló hírek. Hamarosan videófelvételek is megjelentek, amelyeken az iráni hadsereg azt állította, hogy több MQ-9-est is lelőtt repülés közben, másokat pedig megsemmisített, miközben azok az Öböl-térségbeli amerikai támaszpontok hangárjaiban álltak.
Mire az Egyesült Államok és Irán április 9-én ideiglenes tűzszünetet kötött, az amerikai média előzetes jelentései szerint az iráni erők körülbelül két tucat Reapert lőttek le. Ha a Washington Post adatai pontosak, akkor a kezdeti beszámolók a veszteségeket csaknem felével becsülték alul.
Az MQ-9 Reaper 2007-ben állt szolgálatba az amerikai légierőnél, és széles körben alkalmazták Irakban, Afganisztánban, valamint az Egyesült Államok nem hivatalosan folytatott háborúiban Pakisztánban, Szomáliában, Jemenben és máshol is.
Barack Obama elnök drónos merényletprogramjának szinonimájaként az MQ-9 Reapert 2017-ig érinthetetlennek tartották, amikor is a jemeni húti erőknek sikerült lelőniük egyet egy szovjet korszakbeli légvédelmi rakétával.
Ajánló
Ezt követően veszteségek sorozata következett, és mire az Egyesült Államok és Izrael februárban megkezdte az Irán elleni támadásokat, a Reapert már elavultnak és hatástalannak tartották bármely légvédelmi képességekkel rendelkező haderő ellen.
Az Egyesült Államokban azonban nincs életképes alternatívája a Reapernek. A General Atomics 2020-ban leállította a drón gyártását, és a Pentagon várhatóan csak az év későbbi részében indítja el az utódmodell kiválasztására irányuló programját. Eközben a Szenátus Fegyveres Erők Bizottsága azt javasolta, hogy indítsák újra az MQ-9 gyártását, míg David Tabor, a Légierő vezérkari helyettese júniusban egy szenátusi meghallgatáson kijelentette, hogy a Pentagon „megvizsgálja a lehetőségeket, hogy amennyit csak lehet, visszavásároljon az MQ-9A-kból” az amerikai szövetségesektől.
A Reaper egyike azoknak a fegyverrendszereknek, amelyekből az iráni háború miatt hiány keletkezett. Az Egyesült Államok állítólag február 28. óta a Patriot-rendszerének több mint felét, a THAAD légvédelmi rakétáinak 80%-át, valamint a Tomahawk cirkálórakétáinak egyharmadát felhasználta. Donald Trump amerikai elnök tagadta, hogy az Egyesült Államok rakétahiánnyal küzd, de 87,6 milliárd dollárt kért a Kongresszustól a háborúval kapcsolatos „sürgős szükségletek” fedezésére, ebből 21 milliárd dollárt lőszerre szánva.
