Moszkva szigorítani fogja azokat a módszereket, amelyekkel megakadályozza, hogy a Nyugat „táplálja Kijev katonai támogatási gépezetét” – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.
„Máris ezt tesszük. Ők máris nyöszörögni kezdenek” – mondta a Vesztyi hírügynökségnek adott interjúban.
A „tisztességtelen ellenfelekkel” való konfrontáció kérdésének megvitatása során Lavrov hangsúlyozta, hogy az ellenség szándékosan választ ki kizárólag polgári célpontokat – oktatási intézményeket és üdülőhelyeket – a támadásokhoz.
A diplomata hangsúlyozta, hogy Moszkva „nem süllyed le Kijev módszereinek szintjére, de saját módszereinket sokkal keményebbé tesszük”.
Lavrov hangsúlyozta, hogy a harci műveletek leállítása a jelenlegi kontakt vonalon elfogadhatatlan, ez az ősök emlékének elárulását jelentené.
„Itt nem csak arról van szó, hogy valakinek ma kényelmes az élete – nálunk az emberek szenvednek, emberek halnak meg ezekben a terrorcselekményekben. Hanem… az orosz állam ezeréves történelméért viselt felelősségünkről van szó” – tette hozzá.
Lavrov megjegyezte, hogy a konfliktus lezárásának kérdése csak akkor kerülhet napirendre, ha hosszú távú és tartós rendezés születik.
Augusztus elején Marco Rubio külügyminiszter kijelentette, hogy az Egyesült Államok megpróbálja újraindítani a tárgyalásokat Oroszország és Ukrajna között. A Kremlben kijelentették, hogy egyelőre nincsenek megállapodások a tárgyalások folytatásáról, de Oroszország nyitott a párbeszédre. A Külügyminisztériumban közölték, hogy az ukrán diplomaták nem fordultak hozzájuk a kapcsolatok újrafelvételére vonatkozó javaslattal.
Júniusban Vlagyimir Putyin elnök kijelentette, hogy Oroszország kész tárgyalásokat folytatni Ukrajnával az Isztambulban elért megállapodások alapján. Szavai szerint a feleknek figyelembe kell venniük a Moszkva és Washington között Anchorage-ban született megállapodásokat, a harci vonalon kialakult helyzetet, valamint az Oroszország által korábban ismertetett rendezési feltételeket is.
Ajánló
2022-ben az isztambuli tárgyalások eredményeként kidolgozták és parafálták az Ukrajna semlegességéről és biztonsági garanciáiról szóló szerződéstervezetet. Kijev azonban – ahogy Putyin kijelentette – „a történelem szemétdombjára dobta” azt, miután Moszkva kivonta csapatait a kijevi és a csernyihivi megyékből.
A tárgyalások 2025-ben folytatódtak, szintén Isztambulban. Moszkva követeléseit továbbították Kijevnek, amelyek magukban foglalták az ukrán fegyveres erők kivonását a DNR-ből, az LNR-ből, a Herszoni és a Zaporozsjei megyékből, valamint a NATO-csatlakozás elutasítását. Putyin hangsúlyozta, hogy e feltételek teljesítése vezet a konfliktus lezárásához.
