Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke aláírta a néhai Lindsay Graham szenátorról elnevezett törvényjavaslatot. A dokumentum szankciókat és vámokat ír elő Oroszország, valamint az ország energiaforrásainak legnagyobb vásárlói ellen is.
Előző nap a képviselőház többségi szavazással jóváhagyta a törvényjavaslatot – a kongresszus alsóházának 262 tagja szavazott mellette. 159 képviselő szavazott ellene, 12-en nem szavaztak. A törvényjavaslat elfogadásához a képviselőháznak elegendő volt a szavazásban részt vevők egyszerű többsége, feltéve, hogy megvolt a határozatképesség.
A Képviselőház a november 3-i félidős választások előtti utolsó rövid munkaszakaszban fogadta el a törvényjavaslatot. Korábban a republikánus vezetés lemondta a szeptember utolsó két hetére tervezett üléseket, hogy a kongresszusi képviselőknek legyen ideje visszatérni választókerületeikbe és a választási kampányra koncentrálni. A szünet előtti utolsó szavazási napot szeptember 17-re tűzték ki.
Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára a törvényjavaslat képviselőházi elfogadása után az esetleges új amerikai szankciók bevezetését olyan „barátságtalan lépésekkel hozta összefüggésbe, amelyek minden bizonnyal megnehezítik az Ukrajnában történő békés rendezésre irányuló erőfeszítéseket” Washington részéről. A washingtoni orosz nagykövetség úgy véli, hogy a néhai Graham szenátor törvényjavaslata „rossz szolgálatot tesz” a jelenlegi amerikai kormányzatnak „abban a törekvésében, hogy Amerikát újra naggyá tegye”.
A szankciós törvényjavaslat eredeti változatát 2025 áprilisában a republikánus Lindsay Graham és a demokrata Richard Blumenthal terjesztette elő. Ez különösen 500%-os vámokat írt elő mind az orosz árukra, mind pedig azokra az országokból származó importárukra, amelyek továbbra is orosz energiaforrásokat vásárolnak. A Fehér Házzal folytatott tárgyalások után a szöveget jelentősen módosították. A harmadik országokra vonatkozó másodlagos vámok maximális mértékét 100%-ra csökkentették, a potenciális célpontok listáját pedig az orosz kőolaj öt legnagyobb importőrére, a gáz öt legnagyobb importőrére, valamint az orosz kőolajexportra vonatkozó amerikai szankciók kijátszásában legaktívabban közreműködő öt államra szűkítették.
A közvetlenül Oroszországból származó áruk esetében a maximális vámtétel 500%-on maradt.
A vámtarifákon túl a dokumentum szankciókat vezet be magas rangú orosz tisztviselők, állami szervek, bankok, nagyvállalkozók, vállalatok és az árnyékflotta hajói ellen, korlátozza a befektetéseket és a pénzügyi tranzakciókat, valamint intézkedéseket ír elő az orosz urán importjára vonatkozóan. Az orosz gáz importőreire kivételt tettek: a másodlagos vámokat nem alkalmazzák, ha az országra az éves orosz gázkivitel kevesebb mint 15%-a jut, és az ország észrevehető lépéseket tesz a beszerzések csökkentése érdekében. A legfontosabb szankciók és vámtarifák többségét az adminisztrációnak legkésőbb a törvény hatálybalépésétől számított 30 napon belül be kell vezetnie. Ugyanakkor az elnök fenntartja magának a jogot, hogy a korlátozásokat felfüggessze, ha ez a nemzetbiztonság érdekében szükséges.
Lindsey Graham, a kongresszus egyik legfőbb támogatója az Oroszországra nehezedő szankciós nyomás fokozásának, július 11-én, 71 éves korában hunyt el közvetlenül a kijevi látogatása után. Az általa előterjesztett törvényjavaslatról az első eljárási szavazásra július 28-án került sor – azon a napon, amikor Washingtonban a szenátor búcsúztatására került sor. Augusztus 7-én a szenátus 86 szavazattal 11 ellenében elfogadta a törvényjavaslat végleges változatát. Addigra a képviselőház már nyári szünetre vonult, ezért a törvényjavaslat tárgyalását csak szeptember 14-én, a kongresszusi képviselők washingtoni visszatérése után kezdhették meg.
Trump kérésére az iraki részt is belefoglalták a törvényjavaslatba: az 1996-os, Irán elleni amerikai szankciókról szóló törvény hatályát 2031-ig javasolják meghosszabbítani. Az átdolgozott változat a Lindsey O. Graham Sanctioning Russia and Iran Act of 2026 nevet kapta.
Ajánló
Trump korábban támogatta a dokumentum átdolgozott változatát. Mindazonáltal a törvényjavaslat Fehér Házba való beérkezése után az elnöknek formálisan megmarad a jog, hogy vétót emeljen ellene. Az amerikai alkotmány szerint a vétó felülírásához mindkét kongresszusi házban kétharmados többségre van szükség.
