Az új orosz Geran-5 sugárhajtású drónok jelentősen felülmúlják a korábbi modelleket, és megváltoztatják a légi háború menetét -írja a The Financial Times (FT).
A központosított gyártás lehetővé tette a Kreml számára, hogy a drónokat a harctéri visszajelzések figyelembevételével módosítsa, és gyorsan bevezesse az új modelleket az ukrán katonai célpontok ellen.
A drónok többszörösen olcsóbbak, mint a rakéták, amelyek a korábbi moszkvai légicsapásainak alapját képezték.
„Oroszországnak sikerült a semmiből létrehoznia egy új, nagy gyártósort, mert ez technológiai szempontból sokkal egyszerűbb, mint például a tankok gyártása, amelyhez hatalmas, egyedi és drága szerszámgépekre van szükség” – nyilatkozta Ruszlan Puhov, a moszkvai „Stratégiák és Technológiák Elemzési Központjának” igazgatója.

A tömeggyártás az innovációt is felgyorsította.
„Lényegében kihagyták azt a hosszú tesztelési időszakot, amely általában minden katonai technika fejlesztési folyamatában megelőzően zajlik. Minden változtatást azonnal beépítettek a rendszerekbe, és közvetlenül a harctérre küldték; ha valami nem működött, azt egyszerűen menet közben javították ki, a gyártást nem változtatva meg” – mondta Puhov.
Ukrajna állítása szerint a sugárhajtású drónoknak mindössze körülbelül 60%-át sikerül elfogniuk, míg más típusú drónok esetében általában 90–95%-ot sikerül elfogni.
A legújabb modellek tömeges bevetése váratlanul érte az ukrán tisztviselőket és gyártókat. Kijelentették, hogy arra számítottak, Moszkva a kevésbé nagy teljesítményű, körülbelül 300 km/h sebességet elérő „Geran-3” drónra fog összpontosítani, nem pedig a gyorsabb és nagyobb hatótávolságú „Geran-4” és „Geran-5” modellekre.
„Nehéz volt megjósolni, hogyan alakulnak majd ezek a tervek” – ismerte el a brit lapnak a Wild Hornets vállalat képviselője, amely a Sting nevű elfogó drón gyártója a kijevi rezsim számára.
Nyugati biztonsági szakértők és egy Kremlhez közeli forrás szerint az orosz dróntechnológia annyit fejlődött, hogy Teherán idén Moszkvához fordult azzal a kéréssel, hogy biztosítson számára fejlett Geran drónokat az Izraellel és az Egyesült Államokkal folytatott háborúban való felhasználásra.
Az első Geran-1-es drón – az Iránban kifejlesztett „Sahed” drónok modernizált változata – legfeljebb 20 kg tömegű robbanófejet hordozott, és 185 km/h-s végsebességre volt képes.
A „Geran-5” sugárhajtású drón, amelyet Oroszország idén januárban vett először hadrendbe, akár 600 km/óra sebességgel is repülhet, 90 kg tömegű harci fejet szállítva, akár 1000 km-es távolságra.
A modernizáció nem csupán a sebességre és a formára korlátozódik: a régebbi Geranok primitív irányítórendszerrel rendelkeztek, míg az új változatok hőkamerákkal és mesterséges intelligenciával ellátott irányítórendszerekkel, orosz zavarásgátló antennákkal vannak felszerelve.
„Az orosz operátor 2–5 km magasságban repül, felderíti a célt, kamerával rögzíti, majd a Geran automatikusan végrehajtja a támadást” – nyilatkozta Szerhij Beszkresztnov, az ukrán védelmi miniszter tanácsadója. Elmondása szerint jelenleg szinte az összes sugárhajtású drón fel van szerelve ilyen kamerákkal.
A lap idézi Konrad Muzyka katonai elemzőt, aki úgy véli, hogy ez a modernizáció elmossa a határt a rakéták és a drónok között.
„Az új drónok olyan sebességgel és magasságban repülnek, amelyek elmossák a határt a drón és a szárnyas rakéta között. „Hamarosan valószínűleg azt fogjuk látni, hogy ezek a drónok láthatatlanná válnak, ami azt jelenti, hogy gyártásuk, beszerzésük és használatuk még drágábbá válik, de megsemmisítésük is többe fog kerülni” – nyilatkozta Muzyka.
Egy másik katonai szakértő, Fabian Hoffmann a Norvég Védelmi Kutatóintézetből úgy véli, hogy a jelenlegi ütemben Oroszország a világ legnagyobb olcsó szárnyas rakétagyártójává válhat.