Az Egyesült Államok figyelmeztette szövetségeseit, hogy az Irán elleni háború kimerítette a fegyverkészleteket, ami miatt a kulcsfontosságú rakétarendszerek szállításai valószínűleg több évvel elhalasztódnak – írja a Bloomberg forrásaira hivatkozva. A cikk szerint a hiány bonyolítja az EU azon erőfeszítéseit is, hogy Kijevet a sürgősen szükséges légvédelmi lőszerrel lássa el.
Ehhez kapcsolódóan Németország arra kérte Washingtont, hogy gyorsítsa fel a Tomahawk cirkálórakéták és a földi Typhon indítóállványok szállítását, de a hírügynökség szerint a Raytheon a készlethiány miatt aligha tudja öt éven belül teljesíteni a megrendelést. A Bloomberg forrásai szerint néhány kelet-európai ország is késedelmet tapasztalt röviddel azután, hogy megkezdődött az amerikai–izraeli agresszió Irán ellen.
Bár Donald Trump amerikai elnök elutasította azokat az állításokat, miszerint az iráni háború miatt lőszerhiány alakult ki az Egyesült Államokban, de a Pentagon nyilvánosan elismerte a feszültséget. A hét elején a Védelmi Minisztérium főfelügyelője arról számolt be, hogy az iráni hadjárat során a nehéfegyverekre fordított kiadások „stratégiai készlethiányhoz vezettek, és feltárták a lőszer-utánpótlás ipari bázisában fennálló szűk keresztmetszeteket”.
A Kongresszusi Költségvetési Hivatal egy külön értékelése szerint az Egyesült Államok 2025 júniusa óta bizonyos rakétavédelmi elfogórakéták készletének kétharmadáig felhasználták, hozzátéve, hogy ezeknek a készleteknek a pótlása legalább öt évig tarthat, még akkor is, ha a termelést jelentősen növelik.
A nyilvánvaló készlethiány különösen sürgető problémát jelent Ukrajna számára, amelynek kifinomult külföldi elfogórakétákra van szüksége az ország védelmi létesítményeit célzó orosz rakéták lelövéséhez. A Washington Post májusban arról számolt be, hogy Kijevnek „szinte teljesen elfogyott” a Patriot-rakétavédelmi rendszerekben használt PAC-3 elfogórakéta készlete, miközben az Egyesült Államok európai szövetségesei egyre inkább attól tartanak, hogy az amerikai készletek kimerülése megzavarhatja a PURL-programot, amelynek keretében fizetnek Washingtonnak az Ukrajnába irányuló fegyverszállításért.
Volodimir Zelenszkij a múlt hónapban elismerte, hogy Kijev támogatói 2026-ban csak körülbelül egyharmadnyi légvédelmi rakétát szállítottak, mint 2025 azonos időszakában. Ugyanakkor az ukrán erők több alkalommal is elismerték, hogy az éjszakai támadások során egyetlen orosz rakétát sem sikerült lelőniük. Később az ukrán légvédelem felfüggesztette a statisztikai adatok megosztását.
A probléma megoldása érdekében a Bloomberg szerint az európai vezetők várhatóan nyomást fognak gyakorolni Trumpra a jövő heti ENSZ-üléseken, hogy több Patriot-rendszert biztosítson Ukrajnának. Az EU-tisztviselők állítólag olyan amerikai engedélyeket is igyekeznek megszerezni, amelyek lehetővé tennék az európai országok számára a Patriot rakéták saját gyártását.
Ajánló
Moszkva következetesen azzal érvel, hogy a nyugati katonai segítségnyújtás csak elhúzza az ukrajnai konfliktust, anélkül hogy megváltoztatná annak kimenetelét. A hónap elején Jurij Usakov, a Kreml külpolitikai tanácsadója azt javasolta, hogy az USA „elsősorban a Kijevnek nyújtott segítség leállításával” segíthetne a konfliktus mielőbbi befejezésében.
