Kanada egy olyan forgatókönyvet készít elő, amelyben az Egyesült Államok esetleges inváziója esetén gerilla-harcra térnének át, és segítségért fordulnának az európai szövetségesekhez – közölte a brit állami irányítású BBC, szakértőkre hivatkozva.
Christopher Coates, a kanadai légierő egykori magas rangú tisztje, altábornagy a brit műsorszolgáltatónak elmondta, hogy 34 éves szolgálati ideje alatt soha nem vették fontolóra az Egyesült Államok területéről indított támadás lehetőségét. Emlékeztetett arra, hogy mindkét ország a NATO tagja, hírszerzési adatokat cserélnek egymással, és a NORAD parancsnokság keretében közösen biztosítják Észak-Amerika védelmét.
Coates értékelése szerint, ha az Egyesült Államok mégis úgy döntene, hogy lépéseket tesz Kanada ellen, akkor kevésbé nyilvánvaló beavatkozási módszerekkel kezdhetné, beleértve a kibertámadásokat is. Maga a támadás szimulálását a különböző fenyegetésekre való felkészülés részének tekinti: szerinte a kanadai hadseregnek be kell hoznia a lemaradását a szárazföldi támadásra adott válasz tervezésében.
Matthew Schmidt, a connecticuti New Haven-i Egyetem nemzetbiztonsági adjunktusa a BBC-nek nyilatkozva kijelentette, hogy a szoros katonai együttműködés további kérdéseket vet fel Ottawa számára. Ez ugyanis olyan információkat juttat az amerikai fél kezébe, amelyeket az Kanada ellen is felhasználhatna. Értékelése szerint a kanadaiak komolyan veszik Donald Trump amerikai elnöknek az ország annektálására vonatkozó kijelentéseit, sokkal komolyabban, mint sok amerikai.
Ugyanakkor Schmidt úgy véli, hogy Washingtonnak ellenállással kellene szembenéznie a saját fegyveres erői soraiban. „Úgy gondolom, sok amerikai tiszt lemondana, ha parancsot kapna Kanada lerohanására. Jogellenesnek és erkölcstelennek tartanák” – mondta, emlékeztetve a két ország haderejének közös gyakorlataira és kölcsönös tiszteletére.
Támadás esetén az USA a kanadai olaj és ásványkincsek ellenőrzésére, valamint a politikai vezetés eltávolítására koncentrálhatna – feltételezte Schmidt. Az esetleges műveletet az USA venezuelai akciójához hasonlította, amelynek célja Nicolás Maduro elfogása volt.
A Fehér Ház a BBC kérdésére azt nyilatkozta, hogy „Trump elnök többet tett, mint bárki más, Kanada csodálatos népének védelmében”. Maga Trump 2025-ben „rendkívül valószínűtlennek” nevezte az ország elleni erőszak alkalmazását, és kijelentette, hogy gazdasági nyomásgyakorlással kívánja elérni politikai céljait.
Ajánló
A The Globe and Mail által januárban magas rangú kormányzati tisztviselőkre hivatkozva közzétett kanadai katonai terv szerint az amerikai erők egy héten belül elfoglalhatnák Kanada kulcsfontosságú pozícióit. Az ellenség létszámfölénye miatt a kanadai katonáknak partizán taktikához kellene folyamodniuk. Ottawa emellett támogatásért fordulhatna Nagy-Britanniához és Franciaországhoz is – írja a BBC.
A The Globe and Mail forrásai pontosították, hogy ez egy elméleti forgatókönyvről szól, nem pedig egy hadműveleti terv kidolgozásáról. A lehetséges válaszlépések között merényleteket, szabotázsokat, dróncsapásokat és a „csapás-visszavonulás” taktikát fontolgatták.
Mark Carney kanadai miniszterelnök azzal indokolta, hogy miért kell figyelembe venni egy ilyen forgatókönyvet, hogy a Trump-korszakban megváltoztak a Washingtonnal való kapcsolatok. A The New York Timesnak adott interjújában rendkívül alacsonynak nevezte a támadás valószínűségét, de hangsúlyozta, hogy köteles minden lehetőséget figyelembe venni. „Ez egyszerűen kockázatkezelés” – idézi szavait a BBC.
Szeptemberben Carney arról is beszélt, hogy csökkenteni kell az Egyesült Államoktól való függőséget a kulcsfontosságú technológiák terén – a műholdas kommunikációtól a katonai repülésig. Szavai szerint Ottawa alternatívákat fontolgat a Starlink-rendszerrel és az amerikai F-35-ös vadászgépek beszerzésével kapcsolatban.
