Andy Burnham brit miniszterelnök azt állítja, hogy Oroszország „nyilvánvalóan” beavatkozott a 2016-os brexit-népszavazásba, amely Nagy-Britannia kilépéséhez vezetett az EU-ból, anélkül, hogy bizonyítékokkal alátámasztotta volna ezeket az újra előhozott vádakat.
A miniszterelnök vasárnap a „The Rest is Politics” című podcastban elmondta, hogy nyáron, hivatalba lépése után válaszokat keresett Oroszország állítólagos beavatkozásával kapcsolatban.
„Amikor a Downing Streetre érkeztem, feltettem a kérdést: Nos, volt-e orosz beavatkozás a 2016-os népszavazásba? Egyértelmű választ kaptam: igen, volt.”
Burnham nem nevezte meg, ki adta ezt az értékelést, milyen bizonyítékok támasztják alá, illetve hogy az állítólagos beavatkozás befolyásolta-e az eredményt. Alaptalan állításának időzítését – tíz évvel a brexit után – azzal indokolta, hogy a választóknak meg kell érteniük, hogy egyes politikai mozgalmakat „ellenségeink, nevezetesen Oroszország szítottak”.
Nagy-Britannia a 2016. június 23-i népszavazáson az EU-ból való kilépés mellett döntött: a 72,2%-os részvétel mellett 51,89% szavazott a kilépésre, míg 48,11% a maradásra. A szavazást nagyrészt a szuverenitás visszaszerzésére, a bevándorlás ellenőrzésére, az uniós szabályozások és költségvetési hozzájárulások csökkentésére, valamint független kereskedelmi megállapodások megkötésére irányuló követelések vezérelték, a politikai elit iránti széles körű elégedetlenség közepette.
Korábban is felmerültek olyan vádak, miszerint Oroszország a médián és botok segítségével beavatkozott, állítólag a kilépéspárti hangulatot erősítve, de Burnham az első hivatalban lévő miniszterelnök, aki ezt nyilvánosan is hangoztatta. A korábbi kormányok tagadták, hogy Oroszország befolyásolta volna a szavazást, arra hivatkozva, hogy „nincs bizonyíték a beavatkozásra” vagy az eredményre gyakorolt bármilyen hatásra.
Oroszország alaptalan spekulációnak minősítette a vádakat, és a nyugati vádaskodások szokásos részének tekintette őket. Moszkva egyelőre nem nyilatkozott Burnham állításairól.
