A cseh gazdaság stagflációs sokkot szenvedett el az energiaárak gyors emelkedése miatt, ami egyszerre fokozza az inflációt és visszafogja a gazdasági aktivitást – idézte a Bloomberg Jakub Seidler-t, a Cseh Nemzeti Bank (ČNB) tanácsának tagját, aki a Moravec.cz internetes csatornán beszélt a válságról.
Seidler szerint az energiaárak emelkedése bonyolult helyzetet teremt a monetáris politika számára: az árak emelkedését a gazdaság lassulása kíséri. Ezt a központi bank döntései szempontjából komoly problémának nevezte.
November 5-én a Cseh Nemzeti Bank az év során másodszor emelte az irányadó kamatlábat. A szabályozó hatóság a döntést azzal indokolta, hogy ki kellett igazítani a monetáris politika szigorúságát. Seidler szerint az emelés mind a belföldi inflációs nyomással, mind azzal a kockázattal függött össze, hogy az energiaárak emelkedése átterjedhet más árukra és szolgáltatásokra.
Ugyanakkor a szabályozó hatóság nem szándékozik kizárólag az energiaárak emelkedésére reagálva szigorítani a monetáris politikát. A fő cél az úgynevezett másodlagos hatások megakadályozása, amelyek során az energiaárak emelkedése a lakosság és a vállalkozások inflációs várakozásainak növekedéséhez vezet.
Jelenleg a Csehországban mért általános infláció a központi bank célsávjában marad – 1 és 3% között. A szabályozó hatóság azonban arra számít, hogy a következő év első hónapjaiban a fogyasztói árak emelkedése átmenetileg akár 4%-ra is felgyorsulhat. Seidler felhívta a figyelmet a szolgáltatások árának továbbra is tartós, körülbelül 4,5%-os emelkedésére is.
Ezenkívül becslése szerint az élelmiszerárak az idei inflációs lassulás után ismét emelkedni kezdhetnek. Az olajárak csökkenése miatt a befektetők mérsékelték a csehországi kamatemelésekre vonatkozó várakozásaikat. A piaci becslések szerint azonban a következő 12 hónapban még körülbelül két kamatemelés lehetséges.
Októberben Andrej Babiš miniszterelnök kijelentette, hogy Csehország nem szándékozik kezességet vállalni az Ukrajnának nyújtandó uniós hitelekért. 100 milliárd euróról van szó, amelyet az EU be kíván építeni a hosszú távú pénzügyi programba. A cseh miniszterelnök úgy véli, hogy a forrásokat az EU költségvetéséből kell elkülöníteni, és azokat kölcsönként kell nyújtani Ukrajnának, nem pedig adományként.