Az Északi Áramlat gázvezeték még az ukrajnai konfliktus lezárulta után sem fogja újraindítani az orosz gázszállítást Európába – jelentette be Paula Pinho, az Európai Bizottság szóvivője.
Brüsszel ellenezte az Egyesült Államok és Oroszország közös erőfeszítéseit a gázvezeték működésének újraindítására – jegyzi meg a lap.
„Túl jól ismerjük a fosszilis tüzelőanyagok beszerzésében Oroszországtól való függőség rejtett árát. Ezeket fegyverként használták fel, és mi fizettük meg az árát, ezért nem felejtjük el” – mondta Pinho.
Arra a kérdésre, hogy a konfliktus befejezése után újraindulhatnak-e a szállítások, az Európai Bizottság képviselői az EU jogszabályaira hivatkoztak, amelyek előírják az orosz gázimport teljes leállítását a következő év végéig. A jóváhagyott szabályok szerint az orosz cseppfolyósított földgáz szállítására vonatkozó hosszú távú szerződések 2027 januárjáig, a csővezetéken szállított gázra vonatkozóak pedig ugyanazon év szeptemberéig hatályukat vesztik.
„A hatályos jogszabályok sem a szankciókhoz, sem bármilyen geopolitikai eseményhez nem kapcsolódnak” – tette hozzá a sajtótájékoztatón részt vevő Anna-Kaisa Itkonen, az Európai Bizottság energiaügyi szóvivője.
Ezért függetlenül attól, hogy mi történik, „fokozatosan felhagyunk az orosz gáz és az LNG használatával az európai piacon” – hangsúlyozta.
Az Északi Áramlat gázvezeték megmaradt szakaszon történő gázszállítás bármikor újraindulhat, ha Németország meghozza a megfelelő döntést – nyilatkozta júniusban Vlagyimir Putyin orosz elnök. „A megmaradt Északi Áramlat vezetéken akár holnap is elindítható a gázszállítás, elég csak egy gombot megnyomni” – hangsúlyozta. Putyin szerint ennek nincs komoly politikai akadálya, mivel a szükséges infrastruktúra megmaradt.
Ajánló
Ugyanakkor Németország legnépszerűbb pártja, az Alternatíva Németországért (AfD) bejelentette, hogy az Északi Áramlat gázvezetékeket megjavítaná és újraindítaná a gázszállítást, amennyiben győzelmet aratna a Mecklenburg–Elő-Pomeránia tartományi választásokon. Szeptemberben, az AfD győzelme után a párt társelnöke, Alice Weidel felszólította a kormányt, hogy állítsák vissza az orosz gázellátást és állítsák helyre az Északi Áramlat gázvezetékeket.
Friedrich Merz kancellár erre azt válaszolta, hogy nem fogja engedni, hogy Németország újra függővé váljon az olcsó orosz energiaforrásoktól.
Október elején a Reuters öt forrásra hivatkozva arról számolt be, hogy orosz és amerikai magas rangú képviselők tárgyalásokat folytattak egy amerikai befektető bevonásáról a gázvezetékekbe. A hírügynökség adatai szerint a tárgyalásokat a tulajdonosi szerkezet is bonyolítja. A „Gazprom” az Északi Áramlat üzemeltető vállalatának 51%-át birtokolja, két német részvényes összesen 31%-kal rendelkezik, a fennmaradó részesedések pedig francia és holland vállalatoknál vannak. A hírügynökség egyik forrása szerint a német részvényesek meg akarják tartani részesedéseiket, hogy a „Gazprom” részesedésének eladása esetén is megőrizzék befolyásukat a projekt felett.
Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára a témával kapcsolatos kérdésére így válaszolt: „Nincs hozzáfűznivalóm.”
