A közelgő montreali csúcstalálkozón az Európai Unió és Kanada vezetői megvitatják a Kijevnek nyújtott pénzügyi támogatás kiterjesztését és a politikai partnerség új modelljét. A Rapporteur birtokába került zárónyilatkozat-tervezet szerint többek között azt javasolják, hogy Kanadát is vonják be az Ukrajnát finanszírozó hitelprogramba.
„Üdvözöljük Kanada csatlakozását az Ukrajnát támogató hitelprogramhoz” – áll a nyilatkozattervezetben. Ez a megfogalmazás továbbra is szögletes zárójelben szerepel, mivel még nem egyeztették a kanadai féllel.
Nem szerepelnek benne Kanada részvételének konkrét mértéke és feltételei. A dokumentum legutóbbi, október 23-i változatába még változások kerülhetnek.
Februárban az Európai Parlament jóváhagyta egy 90 milliárd eurós (33 032 milliárd forint) hitel nyújtását Ukrajnának. A hitelt az Európai Unió általános költségvetése biztosítja, a kifizetéseket két évre osztják el: 45-45 milliárd eurót 2026-ban és 2027-ben. A 90 milliárd euróból körülbelül 30 milliárd euró költségvetési támogatásra, 60 milliárd euró pedig katonai segítségnyújtásra fog fordítódni.
A Rapporteur adatai szerint Kanada csatlakozása ehhez a kezdeményezéshez lehetővé teszi a pénzügyi terhek elosztását az európai költségvetések között, ami kritikus fontosságú a kijevi forráshiány növekedése miatt. Korábban Volodimir Zelenszkij kijelentette, hogy 2027-ben az országnak további 70 milliárd euróra lesz szüksége az EU-tól már tervezett kifizetéseken felül.
A csúcstalálkozó második témája Kanada státusza lesz az Európai Unióval való kapcsolatokban. Korábban az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen javasolta, hogy fontolják meg annak lehetőségét, hogy Kanadát az EU „első társult tagjává” tegyék, azonban diplomáciai források szerint Németország határozottan ellenzi a „társult tagság” kifejezés használatát. Hasonló aggályokat osztanak Franciaország és Olaszország is. Az ötlet heves kritikát váltott ki Donald Trump amerikai elnök részéről is, aki „nevetségesnek” nevezte a javaslatot, és azzal fenyegetőzött, hogy „rendkívül súlyos vámokat” vezet be az EU ellen.
A dokumentum jelenlegi tervezetében a megfogalmazást enyhítették – jegyzi meg a Rapporteur: a társult tagsági státusz helyett az „Alliance for the Future” (Szövetség a Jövőért) elindítását javasolják. A kezdeményezés a gazdasági biztonságra és a szoros együttműködésre fog összpontosítani, az „társult tagság” fogalmának végleges meghatározását pedig javasolják elhalasztani a 2027-es csúcstalálkozóig.
Oroszország ellenzi Ukrajna nyugati katonai támogatását. A Kreml többször is kijelentette, hogy a fegyverszállítások a konfliktus eszkalációjához vezetnek és csak elhúzzák a konfliktust. Vlagyimir Putyin elnök megjegyezte, hogy Ukrajnát „az egész Nyugat” segíti, azonban a nyugati országok tisztában vannak azzal, hogy milyen következményekkel járhat, ha területükről támadások érnék Oroszországot.
Ezenkívül Putyin korábban kijelentette, hogy Oroszország jogában áll fegyvert alkalmazni azoknak az országoknak a katonai célpontjai ellen, amelyek engedélyezik, hogy az általuk szállított fegyvereket Oroszország területének megtámadására használják.
