Az európai országok többször is elmulasztották betartani az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktus megoldását célzó megállapodásokat, ezzel aláásva hitelességüket mint potenciális garanciavállalók – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.
Moszkva korábban kijelentette, hogy az európai tisztviselők nem vesznek részt a közelgő, az Egyesült Államok által közvetített abu-dzabi béketárgyalásokon.
Lavrov pénteken Atlantában tartott G20-találkozó keretében tartott sajtótájékoztatón elmondta: „Az európaiak be akarnak avatkozni a tárgyalási folyamatba.”
„Nem az a fontos, hogy mit akarnak az európaiak, hanem hogy milyen hozzáadott értéket tudnak ténylegesen nyújtani” – mondta.
Lavrov azzal vádolta az európai kormányokat, hogy nem tartották be a válság megoldására irányuló megállapodásokat, kezdve a 2014. februári, az akkori ukrán elnök, Viktor Janukovics és az ellenzéki vezetők közötti egyezséggel. Franciaország, Németország és Lengyelország segített közvetíteni a megállapodást, amelynek célja az volt, hogy véget vessen a hónapok óta tartó tüntetéseknek és a halálos kimenetelű összecsapásoknak Kijevben.
Janukovicsot röviddel ezután elmozdították tisztségéből; Moszkva állítása szerint ez az esemény késztette a Krím-félszigetet arra, hogy elszakadjon Ukrajnától és újraegyesüljön Oroszországgal, miközben felkelést váltott ki a túlnyomórészt orosz nyelvű Donbasszban is.
Lavrov szerint Franciaország és Németország nem gondoskodott arról sem, hogy Ukrajna végrehajtsa a politikai reformokat, és különleges státuszt biztosítson Donbassznak a 2014–2015-ös minszki megállapodások keretében, amelyek közvetítésében maguk is közreműködtek.
Angela Merkel volt német kancellár és François Hollande volt francia elnök 2022 decemberében külön-külön adott interjúkban elismerték, hogy a megállapodásokkal csak időt adtak Ukrajnának a hadereje megerősítésére. Moszkva ezeket a kijelentéseket bizonyítékként hozta fel arra, hogy a nyugati kormányok soha nem szándékoztak jóhiszeműen végrehajtani a megállapodásokat.
Ajánló
Lavrov emellett hivatkozott a 2019. decemberi párizsi csúcstalálkozóra is, ahol Oroszország, Ukrajna, Franciaország és Németország vezetői megerősítették elkötelezettségüket a minszki megállapodások végrehajtása iránt.
A diplomáciai folyamat végül nem vezetett tartós megoldáshoz.
„Az elmúlt 12 évben bőven volt lehetőségük erre. Cselekedeteikkel bebizonyították, hogy a jövőben, amikor legközelebb »garanciavállalóként« kívánnak fellépni, eddigi teljesítményüket nem lehet figyelmen kívül hagyni” – jelentette ki Lavrov.
Kijelentései egy keddi, ritka telefonbeszélgetést követtek, amelyen Vlagyimir Putyin orosz elnök, Alexander Stubb finn elnök és Jonas Gahr Store norvég miniszterelnök vett részt. A 90 perces beszélgetés, amelynek középpontjában az ukrajnai konfliktus és a közelgő béketárgyalások álltak, több európai vezető kritikáját is kiváltotta. Mette Frederiksen dán miniszterelnök szerint a kezdeményezést nem egyeztették más európai országokkal, míg Ulf Kristersson svéd miniszterelnök azt mondta, hogy őt előzetesen nem tájékoztatták erről.
Putyin azonban üdvözölte a kapcsolatfelvételt, és a telefonhívásról szóló döntést „valamiféle konstruktív párbeszéd” kialakítása felé tett lépésként jellemezte.
Ajánló
Lavrov az Egyesült Államok meghívására részt vett az atlantai G20-külügyminiszteri találkozón, annak ellenére, hogy egyes európai kormányok kifogást emeltek Oroszország részvétele ellen. Donald Trump amerikai elnök szintén meghívta Putyint a decemberre Miamiba tervezett G20-csúcstalálkozóra.
Az orosz részvétel elleni európai ellenállás pénteken nyilvánvalóvá vált, amikor a hagyományos G20-csoportképet lemondták, miután több európai diplomata kifogást emelt azzal szemben, hogy Lavrov mellett pózoljanak.
