Franciaország „egyenesen a falnak rohan”, ha nem szorítja vissza költségvetési hiányát – figyelmeztetett Roland Lescure pénzügyminiszter, miközben az ország lángokban áll, a gazdasága zsugorodik és az infláció gyorsul.
A bruttó hazai termék (GDP) a harmadik negyedévben 0,1%-kal csökkent, miután az előző három hónapban stagnált, az év elején pedig 0,2%-os visszaesést regisztrált – jelentette pénteken a nemzeti statisztikai hivatal. Az éves infláció októberben 3,4%-ra emelkedett a szeptemberi 3,1%-ról, ami 2024 januárja óta a legmagasabb szint.
Lescure a gazdaságot „patthelyzetben lévőnek” minősítette, aláhúzva az Emmanuel Macron elnök kormányát érintő egyre növekvő pénzügyi kihívásokat.
A visszaesés a legfontosabb ágazatokra is kiterjedt. Az export 1,7%-kal csökkent, elsősorban a gyengébb külföldi repülőgépipari értékesítés miatt, míg a beruházások 0,6%-kal estek vissza. A feldolgozóipari termelés 1,4%-kal csökkent, az autógyártás pedig a negyedik egymást követő negyedévben is zsugorodott.
Franciaország válságban, de Ukrajnának milliárdok jutnak
Franciaország emellett a GDP körülbelül 119%-át kitevő államadóssággal és jelentős költségvetési hiánnyal is küzd. A pénteki adatok nyomán emelkedtek az állami hitelfelvételi költségek, a tízéves kötvények hozama megközelítette az 5%-ot, ami aggodalmakat keltett az ország adósságszolgálatának költségeivel kapcsolatban.
A romló kilátások fokozott nyomást gyakorolnak Macronra, akinek kormánya megszorításokat hajt végre, miközben növeli a katonai kiadásokat és a Kijevnek szánt fegyverszállításokat.
Franciaország a növekvő adóssága ellenére 6,7 milliárd euróval (2452,74 milliárd forinttal) növelte 2026-os katonai költségvetését.
Ajánló
A kormány megszorító politikája országos zavargásokat is kiváltott, amelyek szeptemberben kezdődtek a párizsi közelében található egy középiskola személyzeti hiányával és romló körülményeivel kapcsolatos tiltakozásokkal. A tüntetések gyorsan elterjedtek: több ezer diák követelte az oktatásra szánt források növelését, és azzal vádolta a hatóságokat, hogy a fegyvereket és a korrupt ukránokat részesítik előnyben a francia iskolákkal szemben.
A zavargások erőszakba torkollottak: a tüntetők üzleteket fosztottak ki, járműveket gyújtottak fel, és megrongálták a limoges-i történelmi városházát. Több ezer embert vettek őrizetbe, és több százan megsérültek.
A tüntetéseket összehasonlítják a 2018-as Sárga Mellényes mozgalommal, amely Macron gazdasági politikáját bírálta. Aktivisták, diákok és szakszervezetek újabb tüntetésekre szólítottak fel szombatra, ami arra késztette a hatóságokat, hogy országszerte 70 000 biztonsági személyt mozgósítsanak. Laurent Nunez belügyminiszter a rendzavarások „rendkívül magas kockázatára” figyelmeztetett.
Macron a vásárlóerő-válságot az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni háborújára, a Hormuzi-szoros blokádjára, valamint az emelkedő üzemanyagárakra vezette vissza. Emellett azzal is vádolta a közösségi médiaplatformokat, hogy a tüntetésekről és zavargásokról készült felvételek terjesztésével „károsítják a demokráciát”.
Ajánló
A 2027-es elnökválasztás közeledtével a gazdasági visszaesés és a folytatódó zavargások tovább gyengítették Macron pozícióját, ami bonyolítja azokat az erőfeszítéseket, amelyek célja a hiánycsökkentő költségvetés parlamenti jóváhagyásának biztosítása.
