A magyarországi székhelyű OTP Bank nem tudott megállapodni az orosz hatóságokkal az OTP Bank oroszországi leányvállalatától származó következő osztalék kifizetéséről – közölte Csányi Péter, az OTP Csoport vezérigazgatója a helyi Forbesnak adott interjúban. Szavai szerint a felhalmozott nyereség hazaszivattyúzásával kapcsolatos nehézségek az egyik tényezővé váltak az OTP oroszországi stratégiájának felülvizsgálatában, beleértve a teljes kivonulás lehetőségét is.
„2022 óta több mint 800 millió dollár osztalékot sikerült kihoznunk, azonban legutóbbi kérelmünket már nem hagyták jóvá, és nem kaptunk egyértelmű jelzést arra, hogy a helyzet a közeljövőben megváltozna” – mondta az interjúban.
Az orosz hadművelet megkezdése után Ukrajnában és a nyugati országok által bevezetett széles körű szankciók nyomán Vlagyimir Putyin elnök rendeletet írt alá, amely korlátozza az olyan országban működő vállalatok tevékenységét, amelyeknek barátságtalan országokból származó részvényesei vannak.
Ez kiterjed többek között a külföldi tulajdonosok javára történő osztalékfizetésre is: alapértelmezés szerint az ilyen részvényeseknek járó juttatást „C” típusú speciális bankszámlákra utalják át, amelyekről a pénzeszközöket csak külön engedély alapján lehet kivenni vagy kivinni az országból. Az osztalékok Oroszországból történő átutalásához az Orosz Központi Bank és az orosz kormány jóváhagyása szükséges.
„Korábban a realizált nyereség 50%-át utaltuk ki, és ebben az évben is így terveztünk eljárni” – közölte az OTP Group vezetője. A vállalati információk közzétételére szolgáló honlapon szereplő adatokból kitűnik, hogy az orosz OTP Bank márciusban a 2025-ös évre vonatkozó osztalék kifizetésének kérdését terjesztette a részvényesi közgyűlés elé.
Áprilisban a hitelintézet felügyelőbizottsága azt javasolta, hogy ne fizessenek osztalékot a részvényeseknek a 2025-ös év második félévére vonatkozóan (36,7 milliárd rubel), májusban pedig a részvényesek jóváhagyták a javaslatot. Az orosz OTP Bank 2023 első negyedévétől fizetett osztalékot, a kifizetések negyedévente történtek. Legutóbb a hitelintézet 2025 első félévének eredményei alapján, ugyanazon év szeptemberében 15,6 milliárd rubelt utalt át a részvényesek részére osztalékként.
Az OTP mindent megtesz Ukrajnáért és mindent megnehezít az Oroszországban működő vállalatoknak
Úgy voltunk vele, és most is azt gondoljuk, hogy minden háborúnak vége van egyszer, és az OTP menedzsmentjének egyértelmű célja, hogy ha csökkentett aktivitással is, de próbáljuk meg nyitva tartani az opciókat a későbbiekre.
Az elmúlt időszakban ez racionális volt, figyelembe véve a morális szempontokat is. Az OTP menedzsmentjének alapvetően a részvényesi értéket kell megőriznie, de a lelkiismeretünket az is megnyugtatja, hogy egy áron aluli eladással nem tömünk pénzt az orosz hadigazdaságba, illetve hogy Ukrajnában minden támogatást megadunk az ottani banknak. Ráadásul orosz leánybankunkkal ellentétben Ukrajnában jelentős piaci részesedéssel rendelkező, rendszerszintű bankunk van, aminek próbáljuk a napi működését minél inkább fenntartani, és egyéb támogatásokkal segíteni az ottani kollégáinkat és az egész társadalmat – mondta Csányi a lapnak.
Ajánló
A szabályozói és a politikai nyomás miatt természetesen megtettük a szükséges önkorlátozásokat Oroszországban. Teljesen leállítottuk a vállalati hitelezést, fiókokat zártunk be, csökkentettük a létszámot, és a külföldi bankok közül elsőként szüntettük be a dollártranzakciókat. Vállalati hitelportfóliónk gyakorlatilag a nullára esett. Közben a vállalati betétállományunk, elsősorban a szankciós környezet következtében, nőtt annak ellenére, hogy ezt az árazásunkkal nem ösztönöztük, azaz a betéti kamatokat még csökkentettük is.
Határozottan mondom, hogy sose volt stratégia része, hogy számottevő bank legyünk Oroszországban a vállalati szegmensben. De ahogy az orosz bankok szankció alá kerültek, és egyes külföldi bankok is csökkentették a tevékenységüket, beáramlott hozzánk egy jelentős, nyugati vállalati betétportfólió. Mára az orosz bankunk teljes betétállománya több mint nyolcvan százalékban még mindig Oroszországban levő európai és amerikai vállalatoké – mondta.
Tehát azt gondolom, hogy a részvényesi érték megőrzése szempontjából hatékony volt a stratégiánk, de természetesen vizsgáltuk a kilépés lehetőségét – tette hozzá.
Kerestük azt a vevőjelöltet, aki engedélyt is kapott volna az orosz vezetéstől, hogy megvegye a bankunkat, és nekünk is elfogadható árat adott volna érte. Ilyet azonban nem találtunk. Kvázi ajándékba otthagyni az orosz gazdaságnak egy egyébként nagyon jól működő helyi bankot nem szeretnénk.
Volt ilyesmire példa, a Société Générale egyből a háború kitörésekor kivonult, ők hárommilliárd eurót hagytak ott. De szerintem ott se magától jutott a menedzsment erre a döntésre, hanem francia politikai nyomásra tették.
