Az Egyesült Államok és Irán közötti közvetett tárgyalások legutóbbi fordulója megállapodás nélkül ért véget, ami felveti annak a veszélyét, hogy az újabb amerikai támadások szélesebb körű közel-keleti háborút válthatnak ki.
Az Egyesült Államok és Izrael február végén közös agressziót indított Irán ellen, ami hónapokig tartó harcokat váltott ki, amelyek megzavarták a globális energiaellátást és a Hormuzi-szoroson átmenő hajóforgalmat. Donald Trump amerikai elnök többször is további ellenséges cselekményekkel fenyegetőzött, a sajtóértesülések szerint pedig Washington a november 3-i félidős választások után újra megkezdheti a támadásokat.
Az iráni tárgyalók vasárnap távoztak Dohából a háromnapos, katari közvetítéssel zajló tárgyalások után. Egy tisztviselő hétfőn a Reutersnek azt nyilatkozta, hogy további tárgyalásokra van lehetőség, hangsúlyozva, hogy a delegáció távozása nem jelenti a tárgyalások megszakadását.
A megbeszélések középpontjában az a hétlépéses terv állt, amelyet Teherán szeptemberben terjesztett elő. A terv azt követeli, hogy Washington szüntesse meg a tengeri blokádot, enyhítse az iráni olajexportra vonatkozó korlátozásokat és oldja fel a befagyasztott vagyontárgyakat cserébe a Hormuzi-szoros újbóli megnyitásáért és a tárgyalások folytatásáért.
Trump elutasította az eredeti javaslatot, ragaszkodva ahhoz, hogy bármilyen megállapodásnak ki kell térnie Irán nukleáris programjára. Teherán eközben azt szeretné, ha feltételeit teljesítenék, mielőtt a szélesebb körű tárgyalások folytatódnának.
Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter szerint a szoros már a megállapodás megkötésétől számított két napon belül újra megnyílhat, nem pedig a kezdetben javasolt hét napon belül. Teherán emellett azt is szeretné, ha más frontokon – többek között Libanonban – is véget érnének az ellenségeskedések.
„Most az USA-n a sor” – mondta hétfőn Esmaeil Baghaei, az iráni külügyminisztérium szóvivője, hangsúlyozva, hogy Teherán egyértelműen megfogalmazta követeléseit.
Ajánló
Trump vasárnap kijelentette, hogy a konfliktus hamarosan véget ér, „akár így, akár úgy”. Marco Rubio amerikai külügyminiszter szerint az elnök még nem döntött további támadásokról, de a diplomáciát részesíti előnyben.
A Pentagon állítólag mérlegelte az iráni nukleáris létesítmények, a földalatti katonai bázisok és a Harg-sziget – a Perzsa-öböl egyik fő olajexport-központja – elleni támadásokat.
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök – akinek szélsőséges pártja a múlt heti választásokon nem tudott parlamenti többséget szerezni – állítólag szombati telefonbeszélgetésük során sürgette Trumpot, hogy azonnal folytassa a támadásokat.
A Bloomberg beszámolója szerint a Perzsa-öbölbeli országok attól tartanak, hogy az újabb amerikai támadások szélesebb körű iráni megtorló támadásokat válthatnak ki az energiainfrastruktúrájuk ellen. A korábbi iráni támadások a térségben található amerikai katonai bázisok ellen állítólag akár 15 milliárd dollárnyi kárt okoztak.
Ajánló
„Egyértelműen politikai kiutat keresünk” – mondta Anwar Gargash, az Egyesült Arab Emírségek elnöki tanácsadója vasárnap egy bahreini biztonsági konferencián. Badr Abdelatty egyiptomi külügyminiszter arra figyelmeztetett, hogy a válság megoldása nélkül az újbóli harcok még pusztítóbbak lennének.
Modzstaba Hámenei iráni legfőbb vezető utasította a hadsereget, hogy készüljön fel földrajzi korlátozások nélküli megtorlásra, ami potenciálisan kiterjesztheti az amerikai és izraeli célpontok körét.
A tengeri feszültségek is továbbra is fennállnak. A brit UKMTO (UK Maritime Trade Operations) jelentése szerint vasárnap egy hajót eltalált egy azonosítatlan lövedék a Hormuzi-szorosban, két nappal azután, hogy egy katari gázszállító tartályhajót támadtak meg, áldozatok nélkül.
Oroszország diplomáciai megoldásra szólított fel, és felajánlotta, hogy egy esetleges megállapodás keretében átveszi Irán magasan dúsított uránját. Vlagyimir Putyin orosz elnök a múlt hónapban Szentpéterváron Steve Witkoff, Trump elnök küldöttével folytatott tárgyalások során megerősítette, hogy Moszkva kész segítséget nyújtani – közölte Jurij Usakov, a Kreml tanácsadója.
