Magyarország azt tervezi, hogy romániai földgázt fog felhasználni – közölte Kapitány István magyar gazdasági és energiaügyi miniszter, akit az RBK hírügynökség idéz.
Kijelentette, hogy tegnap Zágrábban tovább bővült az európai energetikai együttműködés Lengyelországgal és Csehországgal, valamint megvitatták a Fekete-tengerből származó földgáz beszerzésének lehetőségeit, az új energiaforrásokhoz való hozzáférést és a magyarországi energetika fejlesztését.
A Fekete-tengeri kitermelés 2027-ben kezdődhet – az osztrák érdekeltségű Neptun Deep projektről lehetett szó, a part menti legnagyobb gázmezőről, amely a román vizekhez tartozik.
A célunk világos: több hazai energiát termelni, azt hatékonyabban felhasználni, csökkenteni az importfüggőségünket, és biztonságos, megfizethető energiaellátást biztosítani a magyar családoknak és vállalkozásoknak – írta Facebook-oldalán.
Kapitány arról is beszámolt, hogy találkozott Dumitru Chisăliță, Románia új energiaügyi miniszterével és megbeszélték többek között a gázbeszerzéssel kapcsolatos lépéseket. A tárgyalások két hét múlva Bukarestben folytatódnak.
Tavaly októberben az előző miniszterelnök, Orbán Viktor kijelentette, hogy Magyarország megpróbálja megkerülni az Európai Unió döntését az Oroszországból származó olaj- és gázszállítások tilalmáról. Röviddel ezután az EU Tanácsa jóváhagyta az import fokozatos megszüntetését, beleértve a blokk területén keresztül harmadik országokba történő tranzit tilalmát is; a Druzsba gázvezeték déli ága továbbra is a tengerparttal nem rendelkező kelet-európai országok számára szolgáló útvonal maradt.
A Druzsba vezetéken keresztül Magyarországra és Szlovákiába irányuló olajszállítást januárban felfüggesztették. Kijevben a helyzetet a vezeték megrongálódásával magyarázták; Magyarország vétót emelt az Oroszország ellen irányuló új uniós szankciók ellen, és blokkolta az Európai Unió Kijevnek nyújtandó hitelét. A Kreml zsarolásnak nevezte Ukrajna álláspontját a Druzhba ügyében.
Április 22-én, a magyarországi választások után Ukrajna bejelentette, hogy újraindítja az olajszállítást Szlovákiába és Magyarországra. Röviddel ezután az EU-tagállamok nagykövetei jóváhagyták a kijevi rezsimnek szánt 90 milliárd eurós hitelt, valamint a 20. szankciócsomagot Oroszország ellen.
Szeptemberben az új magyar miniszterelnök, Magyar Péter, kártérítést követelt az Európai Uniótól az orosz olaj és gáz elutasítása miatt.
Moszkva a szankciókat jogellenesnek tartja. Az oroszok energiapiacokról történő „kiszorítására” irányuló kísérletek az európai fogyasztók számára a gázárak emelkedéséhez fognak vezetni – jegyezték meg a Kremlben. Az európai országok „levágják azt az ágat, amelyen ülnek”, amikor elutasítják az orosz energiaforrásokat – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az elnök sajtótitkára.