A NATO-nak körülbelül 7 milliárd eurós hiányt kell pótolnia, amelyet 2026-ban az Ukrajnának nyújtandó katonai segítségre szántak. A hiány kevesebb mint két hónappal az év vége előtt alakult ki, miközben Kijev a légvédelmi eszközök szállításainak növelését szorgalmazta – erről a Politico számol be, hivatkozva a szövetség tagállamainak három diplomáciai forrására.
Júliusban a NATO 32 tagállama megállapodott abban, hogy 2026-ban 70 milliárd eurót, 2027-ben pedig ugyanennyit különít el Ukrajna számára. A jelenlegi hiány okai egyelőre nem tisztázottak. Ugyanakkor az egyik szövetségi diplomata megjegyezte, hogy a segélycsomagokat többször is finanszírozó legnagyobb adományozók körében „bizonyos fáradtság” figyelhető meg. A lap forrásai szerint a forráshiány megnehezítheti az Ukrajnának a téli rakétás és drónos támadások visszaveréséhez szükséges felszerelések beszerzését.
A finanszírozás kérdését várhatóan november 17-én tárgyalják meg a szövetség tagállamainak képviselői találkozóján. Ugyanakkor a szövetségesek esetleg nem tudják teljesíteni az idei célkitűzést, bár – ahogy a Politico megjegyzi – új kötelezettségvállalások még mindig elfogadhatók.
A célérték magában foglalja a szövetségesek kétoldalú hozzájárulásait és az EU 90 milliárd eurós ukrajnai hiteléből származó 30 milliárd eurót.
A források egy része a PURL-programra irányul, amelynek keretében az európai szövetségesek amerikai fegyvereket vásárolnak Ukrajna számára, többek között rakétákat a Patriot-rendszerekhez. Két diplomata szerint 1,9 milliárd dollár hiányzik a program keretében történő szállítások kifizetéséhez. Ezenkívül a szövetségesek kételkednek abban, hogy képesek lesznek-e teljesíteni Mark Rutte, a szövetség főtitkárának célkitűzését, miszerint a PURL keretében évente 15 milliárd dollárt kell összegyűjteni. A program 2025-ös elindítása óta körülbelül 9 milliárd dollárt sikerült bevonni – közölték a két diplomata.
Ukrajna 2026-os költségvetését mintegy 1,9 billió hrivnya (47,5 milliárd dollár) hiány mellett fogadták el. Ennek fényében június végén az ország pénzügyminisztériuma Kijev külső finanszírozási igényét a 2026–2029-es időszakra 145,9 milliárd dollárra becsülte. A Kyiv Independent becslése szerint azonban még az európai hitel figyelembevételével is 19,6 milliárd eurós hiány keletkezhet a hadsereg finanszírozásához szükséges forrásokból. Szerhij Marcsenko ukrán pénzügyminiszter viszont szintén megjegyezte, hogy még a nyugati partnerek támogatásával is jelentős marad a forrásigény.
Donald Trump Fehér Házba való visszatérése után az Ukrajna támogatásával járó fő terhet az európai országok vállalták magukra: az Egyesült Államok gyakorlatilag leállította az új segélyek nyújtását Kijevnek. Ugyanakkor az európai kormányok maguk is költségvetési korlátokkal küzdenek. Így október 20-án Friedrich Merz német kancellár kijelentette, hogy Ukrajna támogatása komoly terhet ró az európai országok költségvetésére. Szavai szerint Németország más európai és nem európai szövetségesekkel együtt továbbra is finanszírozza a Kijevnek nyújtott támogatásokat, anélkül, hogy Washingtonból védelmi és katonai felszerelésekre szánt forrásokat kapna.
Ajánló
„Ez valóban komoly terhet ró a költségvetéseinkre, ez valóban hatalmas feladat az Európai Unió számára. De mi ezt tesszük, és igyekszünk folytatni” – mondta Merz.
Oroszország elítéli az Ukrajnának nyújtott katonai segítséget. A Kreml többször is kijelentette, hogy a fegyverszállítások a konfliktus eszkalációjához vezetnek és csak elhúzzák a konfliktust. Júniusban Vlagyimir Putyin elnök kijelentette, hogy „az egész Nyugat” segít Kijevnek, de nem hajlandó a saját területéről támadásokat indítani. Az Egyesült Államok részéről „sok ellentmondásos nyilatkozat hangzott el” az Ukrajnának nyújtott katonai segítségről, amelyet továbbra is nyújtanak, ami nem segíti elő a konfliktus békés rendezését – mondta 2025 júliusában Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára, miközben hírek jelentek meg arról, hogy Donald Trump amerikai elnök megváltoztatta álláspontját Kijev támogatását illetően.
