A Lufthansa Airlines 1 000 teljes munkaidős álláshelyet szüntet meg frankfurti és müncheni központjaiban – jelentik a médiaforrások, hivatkozva a személyzetnek címzett belső levélre. A légitársaságnak nehézséget okoz a veszteségek megfékezése, mivel az iráni háborúból eredő energiaválság felhajtotta a repülőgép-üzemanyag árait.
A levél szerint a légitársaság január és szeptember között havonta átlagosan 20 millió euró veszteséget könyvelt el. A vezetők szerint a kilenc napos sztrájkok és a magas működési költségek tovább növelték a nyomást.
Az AFP hírügynökség szerint a leépítések a légitársaság 40 ezer alkalmazottjának körülbelül 2,5%-át érintik. A levél nem tartalmazott ütemtervet, sem részleteket arról, hogy mely álláshelyek szűnnek meg.
A Lufthansa 2024-ben indított el egy szerkezetátalakítási programot, de a vezetők közölték a munkatársakkal, hogy az intézkedések „már nem elegendőek”. A légitársaság tervei szerint tovább csökkenti a rövid és közepes távolságú járatok kapacitását, és az Airbus A320-as családba tartozó repülőgépeinek egy részét üzemanyag-hatékonyabb A220-asokkal váltja fel.
Az Eurocontrol adatai szerint az európai repülőgép-üzemanyagárak két hét alatt 10%-kal estek, és november elején gallononként 4,42 dollárra süllyedtek, ami még mindig közel kétszerese a háború előtti szintnek. Az anyavállalat, a Lufthansa Group arra számít, hogy az üzemanyagköltségei idén eléri a 9,3 milliárd eurót, ami 2 milliárd euróval több, mint 2025-ben.
A Lufthansa emellett egyes ázsiai útvonalakon is több üzemanyagot fogyaszt a légtérkorlátozások miatt. Az EU 2022-ben, az ukrajnai konfliktus eszkalálódása után kitiltotta az orosz repülőgépeket légteréből. Moszkva válaszul tilalmat vezetett be az uniós légitársaságokra. A kitérő útvonalak miatt meghosszabbodtak egyes Kínába, Japánba és Dél-Koreába tartó járatok – közölte a Lufthansa Group legfrissebb éves jelentésében. A Skailark légiközlekedési adatelemző cég megállapította, hogy az orosz légteret elkerülő légitársaságok járatonként 13,8%-kal több üzemanyagot fogyasztanak az Európát és Északkelet-Ázsiát összekötő útvonalakon, mint azok a versenytársaik, amelyek továbbra is Oroszország felett repülnek.
Berlin egyben Ukrajna legnagyobb uniós támogatója is. 2022 óta közel 58 milliárd eurót biztosított vagy különített el katonai segélyként, beleértve a következő évekre szánt forrásokat is.
A létszámleépítések a német gazdaság más szektorait is érintették, különösen az autóipart.
A Destatis adatai szerint a német feldolgozóiparban a foglalkoztatottak száma júniusig tartó egy év alatt 144 100 fővel csökkent, ebből 42 300 fő az autóiparban. Az alkatrész-beszállító Schaeffler körülbelül 2 660 munkahely megszüntetését és négy német telephely bezárását tervezi. A Mercedes-Benz befagyasztotta az új beruházásokat német gyáraiban, és fontolgatja azok bezárását.
A német autóipar pénteken újabb zavarokkal szembesült, amikor az IG Metall szakszervezet nyolc év után először hirdetett meg 24 órás figyelmeztető sztrájkot. A munkabeszüntetések a BMW és az Audi gyárait, valamint az alkatrész-beszállítókat érintették. A szakszervezet 5%-os béremelést, erőteljesebb munkahelyi védelmet, valamint a jól teljesítő vállalatoknál a munkavállalók számára nyereségrészesedést követel.