Szerbiának eltökélt szándéka, hogy megmentse a nemzeti légitársaságot, a Jat Airwayst, amelynek átszervezése az elkövetkező négy hónap alatt, azaz a jelenlegi kormány megbízatásának lejártáig be kell, hogy fejeződjön. Ezt fejtette ki hétfőn Milutin Mrkonjic, a szerb kormány közlekedési és energiaellátási minisztere Francois-Xavier Denio belgrádi francia nagykövettel folytatott megbeszélésén. Nagy a felhajtás az utóbbi hetekben a magyar Malévhoz hasonlóan ugyancsak nagy múltú Jat Airways (az egykori Jugoszlávia JAT néven elhíresült légitársaságának jogutódja) körül. „A Malév és a SpanAir után a JAT kerül a csőd szélére?” – írta a minap az egyik belgrádi napilap, a szerb média pedig Cvetkovic miniszterelnököt idézte, aki szerint a szerb kormány senkit sem kíván „belerángatni a Jat-ba”. Ugyanakkor megerősítette, hogy több szerb befektetővel is tárgyalnak – közöttük egy tévés médiamogullal – arról, hogy közös erővel hozzanak létre egy új (szerb) légitársaságot, de „erre senkit sem kívánnak ráerőszakolni”. Egyébként senki se számítson arra, hogy ha beszáll az üzletbe „akkor az állam kedvezményezettje lesz” – szögezte le. Tény viszont, hogy szerb üzletemberek közül többen is megerősítették érdeklődésüket a Jat Airways „megmentése” iránt. Közöttük van Miodrag Kostic, az MK-csoport és Miroslav Bogicevic, a Farmakom MB tulajdonosa, valamint Miroslav Miskovic, a Delta-holding birtokosa. A szerb kormányfő – belgrádi sajtóhírek szerint – a PINK TV tulajdonosát, Zeljko Mitrovicot is „megkereste”, aki viszont „anyagi gondokra” hivatkozva elhárította a „beszállás lehetőségét” az üzletbe.
„Stratégiai partnert szeretnénk találni, és van is bizonyos érdeklődés” – fogalmazott a szerb kormány közlekedési tárcájának vezetője.
Mrkonjic elmondta: ha a Jat-ot a szerb üzletemberekkel együttműködve húzzák ki a kátyúból, akkor az elképzelés szerint „egy újonnan létrehozandó légitársaságban a beruházások felét a szerb vállalkozók teszik le az asztalra, a másik felét pedig a szerb állam”. A 400 embert foglalkoztató új vállalat menedzsmentjének elsődleges feladata az lenne, hogy már az első évben pozitív mérleggel zárják az évet. „A fennmaradó tartozásokat egy külön program keretében rendeznék” – jelentette ki Mrkonjic. Szerinte a rá következő 4-5 évben új és korszerű repülőgépek beszerzésére is lehetőség nyílna.
A francia nagykövettel folytatott megbeszélésen jelen volt Vladimir Ognjenovic, a JAT igazgatója is, aki elmondta, hogy a JAT Tehnika és a francia AirBus repülőgépgyártó közötti kapcsolatok „rendkívül jók, különösen az óta, hogy együttműködési jegyzőkönyvet írta alá a két cég”. A JAT első embere „egy esetleges stratégiai együttműködési szerződés megkötésének lehetőségétől” sem zárkózott el.
A francia nagykövet ezek után azt firtatta, hogy „legkésőbb mikor esedékes a szerb légitársaság gépparkjának a lecserélése”, mire szerb tárgyalópartnerei azt válaszolták: „elképzelésük szerint Szerbia kezdetben lízingelné a gépeket, 2015-től pedig már hozzájuthatnának az új AirBusokhoz, pontosabban négy darab A-319-eshez, vagy 320-ashoz”.
Mindehhez azonban a szerb miniszter Párizs támogatását is kérte Szerbia uniós tagjelölti státuszának megadásához.
Egy újonnan felálló szerb nemzeti légitársaság gépparkjának cseréjében jó üzleti lehetőséget látva Moszkva is lépett: a Blic újság értesülése szerint hamarosan Belgrádba érkezik a Szuhoj orosz repülőgépgyár küldöttsége, hogy a Szuhoj Superjet 100-as utasszállító géppel varázsolja el a szerb üzletembereket és a kormány tagjait.
