Izland elutasítása a csatlakozásra az Európai Unióhoz súlyos csapást mért Brüsszel bővítési terveire – írja az Euractiv.
Kristrún Frostadóttir izlandi miniszterelnök kijelentette, hogy az országnak lehetőséget kell kapnia az EU-csatlakozás feltételeinek megismerésére, és megígérte, hogy a jövőben újabb népszavazást tartanak a csatlakozásról.
A csatlakozás támogatói azt állították, hogy az euróövezetbe való belépés csökkentené a rekordmagas inflációt, azonban az ellenzők kampánya több választót tudott meggyőzni azzal az érvvel, hogy a csatlakozás káros hatással lenne a nemzeti szuverenitásra, az üzleti szférára és a halászati ágazatra, mert azokat már a brüsszeli bürokraták irányítanák.
A népszavazás végleges eredményeit még nem hirdették ki, azonban a RUV állami műsorszolgáltató szerint az előzetes eredmények azt mutatják, hogy a lakosság 52,8%-a ellenzi a csatlakozást.
Az Euractiv azt írja, hogy az EU abban reménykedett, hogy Izland csatlakozása egy szegényebb ország csatlakozásával együtt történik, ami potenciálisan „elfogadhatóbbá” tehette volna a bővítést a szkeptikus kormányok számára.
„Brüsszelnek nincs oka ezt negatívan értelmezni. Ez csupán egy szavazás arról, hogy jelenleg szeretnénk-e közeledni. Továbbra is az európai család részesei vagyunk” – hangsúlyozta Bjarni Benediktsson, Izland volt miniszterelnöke.
Torstein Pálsson, Izland volt miniszterelnöke arról beszélt, hogy az Egyesült Államokkal fennálló kapcsolatok változásainak fényében a teljes jogú EU-tagság „gyakorlatilag elkerülhetetlen” lett, ha Izland meg akarja védeni hosszú távú érdekeit. Januárban az ország külügyminisztere, Þorgerður Katrín Gunnarsdóttir a Vísir magazinban megjelent „Izland biztonsága zavaros időkben” című cikkében megállapította: „A második világháború vége óta fennálló nemzetközi rend megrepedt.” A riasztó tényezők között megemlítette az Egyesült Államok új nemzetbiztonsági stratégiáját, valamint az amerikaiak venezuelai tevékenységét és arra irányuló törekvésüket, hogy ellenőrzésük alá vonják Grönlandot.
Ajánló
Az év elején Trump visszatért arra az elképzelésre, hogy Grönlandot annektálja, megjegyezve, hogy az amerikaiak készek „valamit tenni” még a lakosság beleegyezése nélkül is. Grönlandhoz hasonlóan Izland is éppen a Washingtonnal való együttműködésre támaszkodik védelmi kérdésekben. Ez az egyetlen NATO-ország, amelynek nincs saját fegyveres ereje, és biztonságpolitikája elsősorban a szövetségben való tagságon, valamint az Egyesült Államokkal 1951-ben kötött kétoldalú védelmi megállapodáson alapul.
Reykjavík 2009 júliusában nyújtotta be csatlakozási kérelmét. A tárgyalások a következő évben kezdődtek, 2013-ban felfüggesztették őket, majd 2015-ben Izland arra kérte az EU-t, hogy ne tekintsék az országot EU-tagjelöltnek. Izlandban a kormányváltás után, 2024 végén tértek vissza az európai integráció témájához.
