Szerbia 800 millió dolláros kölcsönt kap Moszkvától

Moszkva 800 millió dolláros kölcsönt folyósít Belgrádnak elsősorban vasútfejlesztésre – a megállapodást pénteken írta alá Moszkvában az orosz és a szerb pénzügyminiszter. A kölcsönt Szerbia évi 4,1 százalékos kamatra, ötéves lejáratra kapta, és ennek fejében igen fontos kedvezményt tett Oroszországnak – emelte ki a Vzgljad című orosz internetes újság. A 800 millióhoz ebben az évben jut a délszláv ország, amely 2008-ban egymilliárd dollárt kért. A szerb vezetés Dmitrij Medvegyev akkori orosz államfő 2009-es belgrádi látogatásán egyezett meg Moszkvával a kölcsönről, amelynek első, 200 millió dolláros részét 2010-ben megkapta. A többit Oroszország 800 milliót infrastrukturális beruházásokra szánta, és a hitelfolyósítás előtt a projektek műszaki-gazdasági megvalósíthatósági tervére várt Belgrádtól. Mladjan Dinkic szerb pénzügy- és gazdasági miniszter kimondottan előnyösnek nevezte az orosz hitelnyújtás feltételeit. A pénzt a 10-es nemzetközi vasúti korridor korszerűsítésére és Belgrádot a montenegrói Barral összekötő vasútvonal fejlesztésére fordítják – közölte a szerb kormánytag a Ria Novosztyi orosz hírügynökséggel.
Az első projekt, amelyet ebből az orosz hitelből finanszíroznak, a Belgrád-Pancsova vasútvonal fejlesztése lesz, a munkálatokat tavasszal kezdik. A szerb vasutak korszerűsítésében hazai és orosz cégek is részt vesznek – tette hozzá Dinkic.
A Vzgljad szerint nem kizárt, hogy Szerbia hamarosan újabb, immár egymilliárd dolláros hitelt kaphat Oroszországtól. Ez az összeg a szerb költségvetés megszilárdítását szolgálná. Anton Sziluanov orosz pénzügyminiszter elmondta, hogy ezt a kérdést megvitatták, és azt is közölte, hogy néhány hét múlva ismét találkozik szerb kollégájával. „Az orosz üzleti szféra lehetséges érdekeit is tekintetbe kell venni bizonyos szerbiai objektumok privatizációjánál” – mondta Sziluanov.
Mladjan Dinkic Moszkvában azt is jelezte, hogy terveik szerint Belgrádban még januárban elfogadják a kormány által előkészített törvénytervezetet, amely nemzeti státusra emeli a Déli Áramlat európai földgázvezeték Szerbia területén áthaladó szakaszának építését. A Vzgljad idézte Alekszandr Novak orosz energiaügyi minisztert, aki szerint Oroszországnak segít, ha a gázvezeték egyes szakaszait nemzeti projektté minősítik a résztvevő országok.
Moszkva azt akarja elérni, hogy az orosz földgázt a tervek szerint 2016-tól Európába, így Magyarországra is továbbító Déli Áramlatot transzeurópai hálózattá minősítsék, hogy így kikerüljön az Európai Unió harmadik energiacsomagjának hatálya alól.
A 2009-ben elfogadott harmadik energiacsomag az unió gáz- és árampiacának teljes liberalizálását írja elő, és megfosztja a Gazpromot, valamint más monopol-szállítókat a gáz szállításában élvezett előnyüktől.